Elkésett fizetés: pótlékol az APEH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Késedelmi pótlékot akkor kell fizetni, ha az adózó fizetési kötelezettségének csak a jogszabályokban meghatározott határidőt követően tesz eleget.

A késedelmi pótlékkal az adóhatóság az idegen pénz használatát szankcionálja – áll az APEH ezirányú tájékoztatójában. Ez azt jelenti, hogy ilyen pótlékot akkor kell fizetni, ha az adózó fizetési kötelezettségének csak a jogszabályokban meghatározott határidőt követően tesz eleget.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékességet követő naptól az adó megfizetésének napjáig kell pótlékot fizetni. A késedelmi pótlék számítása napi pótlékolással történik – olvasható az adóhatóság honlapján. A napi pótlék mértéke a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A napi pótlék mértékét az adóhatóság három tizedesjegy pontossággal, kerekítés nélkül állapítja meg.

A késedelmi pótlék felszámítása forintban történik, azonban az előírása adózói körönként eltérő, magánszemélyeknél ugyanis forintban, egyéni vállalkozóknál, illetve társaságoknál ezer forintra kerekítve állapítják meg. A magánszemélyeknél naptári évre a száz forintot, más adózóknál az ezer forintot el nem érő késedelmi pótlék közlése és előírása azonban nem történik meg.

A kiszámított késedelmi pótlékot a külön erre a célra szolgáló számlára kell megfizetni, melyet bankszámla nyitásra kötelezett adózók a 10032000-01076985 bankszámlaszámra átutalással, bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók pedig az APEH ügyfélszolgálatain beszerezhető csekken teljesíthetnek – áll a tájékoztatóban.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.