Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A napokban nyújtotta be a parlamentnek a Kormány a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő módosításokról szóló T/3660. szám alatti törvényjavaslatát, amelyet az őszi ülésszak első napjainak egyikén, akár már a következő héten megszavazhatnak a képviselők. Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosítások alapvető célja a megakadályozza a stratégia vállalatok rosszhiszemű felvásárlását. A tervezet bizonyos rendelkezései azonban túlmutatnak az alapvető célkitűzésen is.
A cégtörvény módosítása folytán bárki számára lehetővé válna ugyanis, hogy az üzleti partnere tulajdonosi érdekeltségeit ellenőrizze, illetve a különféle cégek menedzsmentjében betöltött pozícióikra vonatkozó adatokat lekérdezze.
A jelenlegi cégjogi szabályozása ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzett adatoknak az ún. csoportosított céginformációként történő lekérdezését csak szűk keretek között teszi lehetővé. A természetes személyekre vonatkozóan ilyen adatszolgáltatás ugyanis csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy közjegyző a külön törvényben meghatározott feladatainak a teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.
A hatályos szabályozás így érdemben akadályozza, hogy – a szűk jogosulti kört leszámítva – az egyébként teljeskörűen nyilvános adatokból olyan releváns következtetések legyenek levonhatóak, amelyek az információt kereső működésére, piaci helyzetére tekintettel jelentőséggel bírnak. Így például különösen fontos lehet a befolyást szerző (vagy befolyást szerezni kívánó) tulajdonosi minőségére, egyéb összefonódására (vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tisztség, stb.) vonatkozó információ – olvasható a tervezet miniszteri indokolásában.
A kormány ezért a cégtörvény módosítása révén korlátozás nélkül, bárki számára lehetővé tenné, hogy a természetes személy, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett, külföldi vagy belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tekintetében, azok tulajdonosi (tagsági, részvényesi viszony), képviseleti jogosultságára, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági megbízására vonatkozóan információt szerezzen. Az elfogadásra váró rendelkezések a gazdasági, üzleti kapcsolatok átláthatóságát, ezzel egyes személyek rejtett, lopakodó befolyásszerzésével szembeni védekezést segítenék, de lehetővé tennék, hogy az érintettek meggyőződjenek a felvásárlási ajánlat tényleges hátteréről, a befolyást szerző tényleges személyéről, az esetleges összehangolt magatartás tényéről is. Ezen túlmenően az új szabályok fokoznák a gazdasági élet átláthatóságát, hiszen bárki számára megismerhetővé válik, hogy üzleti partnere, ügyfele, üzlettársa milyen magatartást tanúsít (pl- hány cégben tulajdonos, ezen cégek működnek-e, esetleg végrehajtás alatt állnak, a korábbi cégei milyen módon szűntek meg).
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
