Emelkedő magyar adóterhelés – a legmagasabb az új EU-tagállamok között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon volt a legmagasabb az adóterhelés az új EU-tagállamok között 2005-ben, Szlovéniát nem számítva – derül ki az Eurostat tegnap közzétett összehasonlításából.

E szerint hazánkban tavalyelőtt a GDP 38,5 százalékát vonta el az állam különféle adók és társadalombiztosítási járulékok formájában. Az említett Szlovénia kivételével ennél alacsonyabb arányszámot mutat ki az EU statisztikai hivatala a 2004-ben és az idén csatlakozott tagállamok mindegyikében.

Ráadásul 2006-ban és az idén tovább nőtt a magyar mutatószám, amely így vélhetően immár az EU-átlagot is meghaladja, bár erről az Eurostat hivatalos adatokat csak jövőre tesz közzé.

Az adóterhelés uniós átlagban egyébként árnyalatnyit emelkedett tavaly (a GDP 39,2 százalékáról 39,6-re), sok országban megállt az adócsökkentés 1999 óta tartó folyamata. Az unióbeli adóterhelés továbbra is igen magas, mintegy 13 százalékponttal haladja meg az USA-ban és Japánban regisztrált értékeket.

Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az EU-n belül minden tagállam erősen túladóztatottnak lenne nevezhető. Magyar szempontból „balszerencse”, hogy a legkisebb adóterhelésű négy uniós tagállam közül kettő éppen a mi szomszédunk és komoly regionális vetélytársunk: Romániában és Szlovákiában éppúgy a GDP harminc százaléka alatt marad az öszszes állami és területi önkormányzati elvonás össztermékhez viszonyított aránya, mint Litvániában és Lettországban. (Szlovákia ráadásul az az állam, ahol 1995 és 2005 között a legtöbbet csökkent az adóterhek mértéke: a GDP 39,6 százalékáról 29,3-re.) A másik végletet az ötvenszázalékosnál is nagyobb adóterheléssel sújtott Svédország és Dánia jelenti.

A közép- és kelet-európai regionális viszonylatban magasnak számító magyar adóterhelés főleg az élőmunkát terhelő nagy elvonások miatt aggályos. Hazánkban a munka implicit adórátája (vagyis a munkajövedelmeket terhelő átlagos effektív elvonások mértéke a versenyszféra munkaerőköltségein belül) eléri a 40,5 százalékot a 2005-ös Eurostat-adatok szerint, míg az EU-átlag e téren csupán 35,2 százalék.

Még súlyosabbá teszi a problémát, hogy már 2004-ről 2005-re is nőtt a munka implicit adórátája hazánkban (azóta nyilván felerősödött ez a folyamat a megszorítások hatására), márpedig empirikus kutatások szerint egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás nagysága a foglalkoztatást sújtó közterhek mértékével azonos irányba mozog.

Az új tagállamok között magasnak számít Magyarországon a személyijövedelemadó-terhelés is. Elmúltak már azok az idők is, amikor a társasági nyereségadó tekintetében Magyarország nagy versenyelőnyben volt a térségen belül – derül ki az Eurostat felméréséből.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.