Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: a trust intézménye és a tőkekivonási adók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Ahogy korábban is kiemeltük: egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.

A tőkekivonási adók (exit taxation) tekintetében meg kell említeni a C-646/15 Panayi ügyet, ami több szempontból is érdekes. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 49. cikk, az EUMSZ 54. cikk, az EUMSZ 56. cikk és az EUMSZ 63. cikk értelmezésére vonatkozott. Jelen esetben Trustees of the P Panayi Accumulation & Maintenance Settlements (a továbbiakban: Panayi trusteek) és az adóhatóság között a trust vagyonából eredő rejtett tőkenyereséget a tusteek adóügyi illetőségének a származási tagállamtól eltérő tagállamba való áthelyezése miatt terhelő adó tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. Amikor P. Panayi létrehozta a Panayi trustokat, feleségével és gyermekeivel együtt az Egyesült Királyságban rendelkezett lakóhellyel. A Panayi trustok eredeti trusteei P. Panayi és a KSL Trustees Limited, egy egyesült királysági „trust company” voltak. P. Panayi felesége 2003‑ban lett további trustee. Panayi és felesége 2004-ben ugyanis úgy döntött, hogy elhagyják az Egyesült Királyságot és tartósan Ciprusra térnek vissza, előtte lemondtak trustee tisztségükről. Ekkor három új trusteet jelöltek ki, mindhárom Ciprusi illetőségű. Ezzel szemben a KSL Trustees Limited, az Egyesült Királyságban illetőséggel rendelkező társaság 2005. december 14-ig megőrizte trustee minőségét. 2004. augusztus 19-én a Panayi trustok trusteeinak többsége már nem az Egyesült Királyságban rendelkezett illetőséggel. 2005-ben a Panayi trusteek eladták a Panayi trustokban elhelyezett részvényeket és az ügylet bevétele újra befektetésre került.

A common law országaiban a trust szó főszabály szerint egy háromoldalú ügyletet jelöl, amelynek keretében a trust alapítója vagyont ruház valakire, a trustee-ra annak érdekében, hogy az a trust létesítő okiratának megfelelően kezelje e vagyont harmadik személy, a kedvezményezett javára. A sajátos személyek javára alapított trustokat olykor settlementsnek hívják. A trust jellemzője, hogy az azt alkotó dolgok tulajdona jogi és gazdasági tulajdonra oszlik, amely a trusteet és a kedvezményezettet illeti meg. Jóllehet a trustot a jog elismeri és az joghatásokat vált ki, nem rendelkezik saját jogi személyiséggel és a trustee közvetítésével kell eljárnia. Így a trustot alkotó vagyon nem tartozik a trustee vagyonába. Ez utóbbi e vagyont külön vagyonként, a saját vagyonától elkülönítve köteles kezelni. A trustee alapvető kötelezettsége a trust létesítő okiratában és általában a jogszabályokban foglalt feltételek és terhek tiszteletben tartása. Ez tkp. magyar vonatkozásban a bizalmi vagyonkezelésnek felel meg. Az angol jogszabályok, azaz a Taxation of Chargeable Gains Act 1992 (az adóköteles nyereség adóztatásáról szóló 1992. évi törvény, a továbbiakban: TCGA) az alapügy tényállása megvalósulásának időpontjában hatályos változata 2. cikkének (1) bekezdése értelmében azt a személyt terheli tőkejövedelem‑adó az adott adóév során felmerülő adóztatható értéknövekedés tekintetében, aki ezen időszak bármely részében az Egyesült Királyságban rendelkezett lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.  A TCGA 69. cikke értelmében a trusteekat „személyek egységes és állandó testületének” kellett tekinteni, elkülönítve azoktól a személyektől, akik időről időre trusteek voltak. E cikk kimondta továbbá, hogy az említett testületet úgy kell tekinteni, hogy az (szokásosan) az Egyesült Királyságban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a trustok általános igazgatását az Egyesült Királyság területén kívül végzik, és az adott időpontban a trusteek vagy azok többsége nem az Egyesült Királyságban rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

Az adóhatóság megállapította, hogy az adóztatandó tényállás az új trusteek 2004. augusztus 19‑i kinevezése volt, mivel a Panayi trusteek többsége ezen időponttól kezdve nem az Egyesült Királyságban rendelkezett illetőséggel, és így a Panayi trustok igazgatását úgy kellett tekinteni, mint amely a 2004/2005. adóévben Ciprusra helyeződött át. Az említett adó esedékességét így 2006. január 31‑ben határozták meg. A kérdés az volt, hogy az EUMSZ letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes‑e az olyan tagállami szabályozás, amely értelmében adóköteles a trust vagyonából eredő rejtett tőkenyereség, ha a trusteek többsége adóügyi illetőségét másik tagállamba helyezi át és nem lehetséges az így fizetendő adó halasztott beszedése. Kérdés volt továbbá, hogy a trustok tárgyát képezik-e a letelepedés szabadságának vagy sem.

Mint ahogy azt korábban láttuk, az EUMSZ 49. cikk megtiltja a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó korlátozásokat. Az EUMSZ 54. cikk első albekezdése szerint a valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, az EUMSZ letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai. Az EUMSZ 54. cikk második bekezdése szerinti társaság alatt értendő a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket. Kérdés az, hogy a „más személyek” kategóriát jelen esetben hogyan kell értelmezni.

A Bíróság megállapította, hogy a a trusteek együttesen, jogalanyként, nem pedig egyénenként kötelesek a trust vagyonából eredő rejtett tőkenyereséget terhelő adó megfizetésére, amennyiben úgy tekintendő, hogy a trust áthelyezte ügyvezetési központját valamely, Egyesült Királyságtól eltérő tagállamba. Ilyen áthelyezésre akkor kerül sor, ha a trusteek többsége megszünteti az egyesült királysági lakóhelyét. A trusteeknak a trust tulajdonával és a vagyonának kezelésével kapcsolatos tevékenysége tehát szétválaszthatatlanul kapcsolódik magához a trusthoz, és így azzal oszthatatlan egészet alkot. Efféle körülmények között a trust olyan jogalanynak tekintendő, amelyet a nemzeti jog értelmében olyan jogok illetnek meg, és olyan kötelezettségek terhelnek, amelyek lehetővé teszik számára, hogy önállóan járjon el az érintett nemzeti jogrendben. Így a trust, amelyet olyan jogok illetnek meg és olyan kötelezettségek terhelnek, amelyek lehetővé teszik számára, hogy önállóan járjon el, és amely tényleges gazdasági tevékenységet folytat, hivatkozhat a letelepedés szabadságára. A Bíróságnak a társaság vagyonából – a tényleges ügyvezetési központjának más tagállamba történő áthelyezése esetén – eredő tőkenyereség adóztatásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlata vonatkozik arra az esetre is, amikor a tagállam a trust vagyonából eredő tőkenyereséget adóztatja meg a trust ügyvezetési központjának valamely másik tagállamba való áthelyezése miatt. Következésképpen a letelepedés szabadsága alkalmazandó jelen esetben is. Az ügyvezetési központjának az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamba való áthelyezése esetén a szabályozás úgy rendelkezik, hogy egyrészt a trust vagyonából eredő tőkenyereség ezen áthelyezés esetén adóköteles, másrészt az e tőkenyereséget terhelő adót azonnal be kell szedni. Ellenben ez nem vonatkozik a nemzeti területen belüli hasonló áthelyezésre. Ezen eltérő bánásmód olyan jellegű, hogy egyrészt visszatartja a trustot kezelő trusteekat attól, hogy a trust ügyvezetésének központját másik tagállamba helyezzék át, másrészt visszatartja a trust alapítóját attól, hogy – amennyiben a trust létesítő okirata lehetővé teszi – új külföldi illetőségű trusteekat nevezzen ki. Ez tehát a letelepedés szabadsága korlátozásának minősül.

A Bíróság végül megállapította, hogy az EUMSZ letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amelynek értelmében adóköteles a trust vagyonából eredő rejtett tőkenyereség, ha a trusteek többsége adóügyi illetőségét másik tagállamba helyezi át és nem lehetséges az így fizetendő adó halasztott beszedése.

Ez volt az első alkalom, hogy a Bíróság a trustokat illetően döntött az alapvető szabadságok kérdéséről.

A téma jelentőségét az adja, hogy a letelepedés szabadsága, a székhelyáthelyezés és a tőkekivonási adók területe idők óta további megoldatlan kérdést vet fel, annak adójogi konzekvenciájával együtt. Maga a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE is számos rendelkezést tartalmaz tőkekivonási adók (halasztott adófizetés, 5 éves időtartam) tekintetében. Az irányelv szerint a tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig el kell fogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tőkekivonás megadóztatása cikknek megfeleljenek, ki kell hirdessék. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazni kötelesek. Az Irányelv rendelkezéseire érdemes odafigyelni!

A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 

---