Érdemes-e visszavásárolni cégünket?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás életében elérkezhet az a szakasz, amikor a tulajdonos úgy gondolja, megválik cégétől. A döntés nem könnyű, még nehezebb azonban jó döntést hozni arról, hogy alkalomadtán visszavásároljuk-e a vállalkozást.

Mint arra a BusinessWeek cikke, illetve a felsorakoztatott esetek is rávilágítanak, hajdani cégtulajdonosok hajlamosak abba a hibába esni, hogy racionális helyett érzelmi okokból vásárolják vissza cégüket – számol be a Pénzcentrum.

Sokan csupán azért vásárolják vissza a vállalkozást, mert úgy érzik, hogy az új tulajdonos nem megfelelően kezeli a céget. Lehet, hogy hajdan magas áron tudták értékesíteni és most olcsón vissza tudnák vásárolni, esetleg képtelenek a kötelék megszüntetésére. Ugyanakkor sosem szabad elfeledkezni arról, hogy egy vállalkozás visszavásárlása meglehetősen kockázatos is lehet, ha szívünkre és nem az eszünkre hallgatunk.

Hogy miért is? A visszavásárolt cégek tulajdonosainak gyakran közép-, netán nagyvállalathoz illő költségmérettel kell szembesülniük. Emellett valószínűsíthető, hogy több alkalmazottat kell irányítaniuk, mint az értékesítés előtt. Az is előfordulhat, hogy az értékesítéskor még meglévő vásárlói bázis elpártolt tőlünk, újra kell építeni a vállalkozás hírnevét. Elsőként azt kell szem előtt kell tartanunk, az, hogy valószínűleg az egykori vevők azért szeretnének megválni a cégtől, mert az nem hozta a vele kapcsolatosan felállított várakozásokat.

Ha mégis a visszavásárlás mellett döntünk, legelőször azt kell mérlegelni, hogy mennyit ér a vállalat. No természetesen nem az eszmei értékről van szó, hanem egy, a pénzügyi, gazdasági adatok alapján felállított értékről. Erről nem árt tájékozódni, hiszen mióta utoljára láttuk cégünk beszámolóját, nagy eséllyel változtak meg annak számai.

Emellett azt is ki kell találni, hogy mekkora adósság kell ahhoz, hogy a cégvásárlás megtörténhessen. Gyakran előfordul az alkufolyamat során, hogy végül kevesebb pénzt kell adni a társaságért, mint amennyire előzetesen számítottunk, hiszen általában a nagy cégek, ha már a vállalkozás értékesítése mellett döntöttek, szeretnének minél hamarabb túladni rajta, és nem a haszonszerzés a cél.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.