Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A költségvetési megszorítások különösen érzékenyen érintik a mikrovállalkozásokat, éppen ezért érdemes lehet minden lehetséges adókedvezményt igénybe venniük, amelyet a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény lehetővé tesz. Ezek egyike a társas mikrovállalkozások létszámbővítési kedvezménye, amelyet még év közben is érdemes kihasználni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint azok a társas mikrovállalkozások, amelyek az előző évhez képest tartós létszámbővítést hajtanak végre, adóalap-korrekciós kedvezményben részesülhetnek. Ezek a vállalkozások jellemzően kis létszámmal működnek, és feltétlenül vigyázniuk kell arra, hogy a vállalkozás létszáma a bővítés után sem haladhatja meg a tíz főt. A jogszabály szerint az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó tartós létszámbővítés esetén mérsékelheti az adózás előtti eredményét. A csökkentés mértéke a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének a szorzata. Vagyis a kedvezmény mértéke – minden egy fő létszámbővítés után – az adóév első napján érvényes minimálbér éves összege, illetve töredékév esetén ennek arányos része. Tehát ha egy vállalkozás csak augusztus elsejétől alkalmaz egy új munkatársat, akkor az adóalap-kedvezmény mértéke ötször a január elsején érvényes minimálbér (65 500 forint). A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónak ne legyen köztartozása, illetve hogy a kedvezmény igénybevételét megelőző évben a mikrovállalkozás legfeljebb öt főt foglalkoztasson.
Ugyanakkor a törvény kizárja bizonyos személyek alkalmazása esetén ezen adóalap-kedvezmény igénybevételét. Ezek közé tartoznak azok a dolgozók, akik alkalmazásukat megelőzően – legkorábban 2003. január elsejét követően – az adózó kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, vagy tevékenységüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték.
A törvény szerint mikrovállalkozásnak egyébként az a vállalkozás minősül, amelynek öszszes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb kétmillió eurónak (körülbelül 500 millió forint) megfelelő forint. Feltétel továbbá az is, hogy az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen ne haladja meg a 25 százalékot.
A kedvezmény csak tartós létszámbővítés esetén jár, illetve ha ez nem tartós, akkor szankciókat szab ki a törvény. A jogszabály szerint nem tartós a létszámbővítés, ha az adóalap-kedvezmény érvényesítését követő három adóéven belül csökken a vállalkozás létszáma, vagy ezen időszak alatt az adózó jogutód nélkül megszűnik. A szankció az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és az ugyanezen adóév első napján érvényes havi minimálbér évi öszszege szorzatának a 20 százalékkal növelt összege. Ugyanakkor ez az összeg nem haladhatja meg az igénybe vett kedvezmény 20 százalékponttal növelt összegét.
A mikrovállalkozóknak érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ezen adóalap-kedvezménynek a társaságiadó-kulccsal számított értéke az adóévben érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Létszámbővítés esetén arról se feledkezzenek meg a vállalkozások, hogy ne veszítsék el ezen státusukat, mert rosszul járhatnak. Mert míg a mikrovállalkozások mentesülnek a három éve bevezetett innovációs járulék fizetése alól, addig a tíz fő fölötti kisvállalkozások már nem.
Forrás: Világgazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
