Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2020. előtt, katásként megszerzett termelőeszközök utáni értékcsökkési leírás folytatható-e a társaságiadó-alanyiság időszakában? Az Adó szaklap válasza.
Társaságunk 2022. augusztus 31-éig katás betéti társaságként működött, azt követően pedig visszakerültünk a társasági adó hatálya alá. A kata-alanyiságunk 2020. január 1-jétől kezdve állt fenn, az azt megelőző időszakban szintén társaságiadó-alanyként működtünk. A 2022. szeptember 1-jei visszatéréssel összefüggésben merült fel az a kérdésünk, hogy a 2020. előtt megszerzett termelőeszközök utáni értékcsökkési leírás folytatható-e a társaságiadó-alanyiság időszakában. Kata-alanyként vásároltunk továbbá egy nagy értékű ingatlant, amelyben jelenleg a gyártás zajlik. Ezen ingatlan után érvényesíthető-e értékcsökkenési leírás a társaságiadó-alap meghatározásakor?
A kérdésre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 28. § (4) és (13) bekezdésében foglaltak adják meg a választ. Az említett rendelkezések értelmében a rendezőelv az, hogy a társaságiadó-alany mikor szerezte meg az érintett tárgyi eszközt, immateriális jószágot: a kata-alanyiság fennállása alatt vagy azt megelőzően.
A Katv. 28. § (4) bekezdése rögzíti ugyanis, hogy a kata-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. Ez azt jelenti, hogy a kata-alanyiság időszakában vásárolt gyártóépület után az adózó a társaságiadó-alap terhére nem számolhat el a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti értékcsökkenési leírást, vagyis az érintett eszköz után a Tao tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti csökkentő tétel nem vehető figyelembe. Mindez nem érinti azonban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti értékcsökkenés elszámolását, amelyre tekintettel az adózónak alkalmaznia kell a Tao tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalap-növelő tételt. Összességében tehát a kata-alanyként vásárolt ingatlan után az adózónak növelő tételként kell figyelembe vennie a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, csökkentő tétel viszont nem merül fel.
Hirdetés
Töltse le ingyenesen „A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része! |
Más a helyzet a kata-alanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszközök, immateriális jószágok
vonatkozásában. A Katv. 28. § (13) bekezdésében foglaltak alapján az adózó a kata-alanyisága előtt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást, azzal, hogy ezen eszközök Tao tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét úgy határozza meg, mintha a kata-alanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózónak – az erre irányuló döntése alapján – a társasági adó hatálya alá történő visszatéréskor úgy kell tennie, mintha a katás áttérés meg sem valósult volna, vagyis folyamatosan fennállt volna a tao-alanyisága.
A kata-alanyiság időszakát megelőzően megszerzett eszközök tekintetében tehát a számviteli értékcsökkenés mellett – az adózó erre irányuló döntése alapján – érvényesíthető az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás (növelő tétel mellett lehet csökkentő tétel is). (2022. szeptember 25.)
Hivatkozott jogszabályhelyek:
– Katv. 28. § (4), (13) bekezdés
– Tao tv. 7. § (1) bekezdés d) pont
– Tao tv. 8. § (1) bekezdés b) pont
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
