Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bizonyos béren kívüli juttatások esetében nem elég önmagában megfelelni az adómentességhez szükséges kitételeknek, a korlátozások miatt az egyes juttatásokat együttesen is meg kell vizsgálni.
Ez azt jelenti, hogy a limittel érintett juttatások a rájuk vonatkozó törvényi korlátozásokon kívül, együttesen is legfeljebb évi 400 ezer forintig adhatók munkavállalónként adómentesen. A korlátozás alá tartozó kedvezményeket (önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári befizetés, iskolarendszerű képzési költség átvállalt része, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, internet-használat, számítógép-juttatás költsége, utazási bérlet, művelődési intézményi szolgáltatás, illetve bizonyos esetekben ruházati költségtérítés összege) tehát együttesen is meg kell vizsgálni.
Ha egy munkavállaló év közben vált munkahelyet, akkor az említett összegnek az általa az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos része érvényesíthető. Féléves munkaviszony esetén tehát az adómentes határ 200 ezer forint lesz.
Amennyiben a munkaadó átlépi a keretet, akkor a juttatás adókötelessé válik és az egyéb közterhek mellett 54 százalék személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Más adómentes juttatások, költségtérítések (pl. az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, vagy az étkezési utalvány) továbbra is a 400 ezer forintos korlát figyelembe vétele nélkül adhatók.
Forrás: PrivátBankár
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
