Ezt megúsztuk! Nem drágul az alkohol…


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament kedden Strasbourgban óriási többséggel elvetette azt a javaslatot, amely szerint 4 és fél százalékkal megemelték volna az EU-ban az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét.

A szavazás előtt a jelentés felelőse, Astrid Lulling néppárti képviselő maga kérte, hogy utasítsák el az általa jegyzett szöveget. A képviselőnő azt mondta, jó adó egyébként sincs, de külön rossz egy nem megfelelő időpontban végrehajtott adóemelés. Lulling hozzátette: Kovács László adóügyi biztos új javaslatot készít majd. (A biztos egyébként számos ponton változtatna az uniós adórendszeren…)

1992-ben a közösség akkori tizenkét tagja egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével – ez nemzeti hatáskörben maradt). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérő nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását.

Minimális szintek

Az Európai Bizottság 2006 szeptemberében azt javasolta, hogy az elmúlt tizenöt év inflációjával megegyező mértékben, 31 százalékkal emeljék fel az adó minimális mértékét. A szakbizottsági képviselők akkor nem értettek egyet ezzel a javaslattal. A jelentéstevő, Astrid Lulling és vele együtt a szakbizottság többsége azt javasolta, hogy – úgy, ahogy vannak – el kellene törölni a minimálisan előírt jövedékiadó-szinteket, azok léte ugyanis sem a fogyasztók, sem a termelők számára nem előnyös.

A parlamenti szakbizottság idén június 26-ai ülésén azonban fordult a kocka, és 20 igen, 17 nem, 1 tartózkodó szavazattal a minimális szinteknek a 2004-es EU-bővítés óta bekövetkezett inflációhoz igazodó, 4,5 százalékos – azaz az EU-bizottság javaslatától jóval elmaradó – emelése kapta meg a többséget. Ez a változat került most a plenáris ülés elé.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]