Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csak a kis és közepes (kkv) vállalkozásokra vonatkozik az a most bejelentett, 2008-tól érvényes változás, amely szerint az adómentes nyereség 25 százalékos mértéke 50 százalékra nő – felelte az MTI kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója.
A tervezett változtatás szerint fejlesztési tartalékképzés esetén az adómentes nyereség mértéke 25 százalékról 50 százalékra emelkedik, de maximálisan csak 250 millió forintig vehető igénybe.
Vámosi-Nagy Szabolcs megjegyezte: a társasági adózás jelenleg hatályos szabályai szerint az adókedvezmény 25 százalék, és 500 millió forintos határig érvényes, de mint elmondta, az nem életszerű, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozás olyan nagy összegű fejlesztési tartalékot tud képezni, hogy 250 millió forintnál több adókedvezményt képes igénybe venni, ezért számukra a 25 százalékos mérték 50 százalékra való emelése a meghatározó””.
Az APEH volt elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztési tartalék ugyan adóalap-csökkentő tételként jelentkezik, de a beruházás megvalósulása, azaz a tárgyi eszköz beszerzése után – az Európai Unió rendelkezései alapján – az adózás során az amortizációt nem lehet elszámolni, hiszen az adókedvezmény állami támogatásnak minősül, tehát abból újabb kedvezményhez már nem lehet hozzájutni. Azaz a 2008-tól igénybe vehető megemelt adókedvezmény lényegében az adó időbeli eltolását jelenti.
Forrás: Origo
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
