Felsőoktatás: hová lehet a legjobb eséllyel felvételizni? – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A legnagyobb arányban a természettudományi képzésekre jelentkezők számíthattak tavaly sikeres felsőoktatási felvételire; a gazdasági képzéseknél a felvettek aránya 70 százalék alatt maradt, a művészeti irányokra aspirálóknak pedig csak az egyharmada jutott be. Az InfoTandem infografikája.
Magyarországon a 2017/2018-as tanévben összesen 64 felsőoktatási intézményben kezdhették meg tanulmányaikat a hallgatók – ez eggyel kevesebb az előzőnél. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali kurzusaira tavaly 74,8 ezren, az egy évvel korábbihoz képest – jórészt a korosztály csökkenéséből adódóan – 5,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Az évtized eleje óta e téren enyhén hullámzó, de alapvetően lefelé tartó trend érvényesül (2011-ben még 101,8 ezren szerettek volna továbbtanulni). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a ténylegesen felvettek száma a rendszerváltás óta – az 1990-es 16,8 ezerről indulva – lényegében stabilan ívelt felfelé, s 66,8 ezer fővel 2011-ben jutott a csúcsra. Onnantól kezdve azonban minden évben apadt valamennyit, s 2017-ben 51,5 ezerig esett vissza.
A tavaly felvételizők közül azok bizakodattak leginkább a sikerben, akik valamilyen természettudományi területre aspiráltak: az ilyen képzést első helyen megjelölők több mint négyötödét, 82,3 százalékát felvették. Viszonylag jó eséllyel – 76–78 százalékos felvételi aránnyal – kecsegtettek a társadalomtudományok, a műszaki tudományok és a jogi terület is. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, itt a felvételi arány mindössze egyharmados, ráadásul tovább romlott (36,8-ről 34,2 százalékra). Az országos átlag egyébként 68,8 százalék volt legutóbb.
Továbbra is a gazdasági és a műszaki területek a legkedveltebbek, a jelentkezők 17,7, illetve 15,4 százaléka ezeket jelölte meg első helyen. A legnagyobb változás az informatika területén mutatkozott, ahol a jelentkezők aránya 7,9-ről 9,1 százalékra nőtt. Itt a férfi túlsúly valamelyest enyhült, de még így is csak a felvételizők 15,4 százaléka volt nő.
A most zárul tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal tanult, 92,5 százalékuk az alap-, mester-, vagy osztatlan képzések valamelyikén. További 4,3 százalék a felsőoktatási szakképzésekre járt, 3,1 százalékot tett ki a doktoranduszok aránya, szűk 1 százalékot pedig szakirányú továbbképzések résztvevőié. A bolognai rendszer előtti egyetemi és főiskolai programok immár végleg kifutottak. A nappali képzésre járók között 1 százalékponttal, 65,5 százalékra (132,4 ezer főre) mérséklődött a teljesen vagy részben államilag támogatott képzésben tanulók aránya.
