Franciaországban 30-40 milliárd euró adót csalnak el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Franciaország GDP-jének 1,7 és 2,3 százaléka közé tehető az éves adócsalás, amelynek összege 29,1 és 40,2 milliárd között mozog és ˝inkább alacsonynak˝ tekinthető – áll a Kötelező Befizetések Tanácsának jelentésében, amelyet kedden ismertetett a Les Échos című francia gazdasági napilap.

A legtöbb csalás Franciaországban az áfá-val történik (7,3 és 12,4 milliárd euró között) megelőzve a társasági adót (4,6 milliárd euró), a személyi jövedelemadót (4,3 milliárd euró) és a helyi adókat (1,9 milliárd euró). A 250 oldalas jelentés a szociális pénzügyi csalások összegét 8,4 és 14,6 milliárd euró közé becsüli, amelynek nagy része a feketemunkák után be nem fizetett szociális járulékokból adódik.

A 29,1 és 40,2 milliárd euró közé becsült adócsalásból be nem folyó összeg tulajdonképpen a francia állam 36,5 milliárd eurós költségvetési deficitjének felel meg. A jelentés nem foglalkozik a szociális juttatásokkal (családi segély, munkanélküli segély) való visszaélésekkel.

Az adóellenőrzések gyakorisága szektoronként nagyon változó (0,2 százalék a mezőgazdaságban szemben a 7 százalékos autóiparral), ezért a kisszámú céget érintő „hosszú és kimerítő” ellenőrzések helyett a jelentés a legnagyobb kockázatot mutató adózók ellenőrzését javasolja.

Mivel a pénzügyi csalások is egyre inkább határokon átnyúlóak és a szolgáltatások szabad áramlásával könnyebbé váltak nemzetközi szinten, a jelentést készítő francia hatóság az Europol mintájára az Európai Unió tagállamainak adminisztrációs szervezetei közti megerősített együttműködés keretében egy, az adócsalások ellen fellépő európai hivatal létrehozását kezdeményezi.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.