Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó részében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjában nevesített esetről lesz szó, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony harmadik személy többségi befolyása révén jön létre.
| Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról |
A sorozat előző részét itt olvashatja.
A Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Kapcsolt vállalkozásnak minősül tehát azon adózó és más személy, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani.
Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik [Ptk. 8:2. § (1) bekezdés].
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Az alábbiakban tekintsünk át néhány példát annak bemutatására, hogy a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján mely esetekben állapítható meg a kapcsolt vállalkozási viszony, illetve mikor nem alkalmazható ezen rendelkezés.
I. példa: fennáll a kapcsolt vállalkozási jogviszony a c) alpont alapján
„A” kft. egy házaspár két tagjának tulajdonában áll; mind a férj, mind a feleség 50 százalékos tulajdoni hányaddal és szavazati joggal rendelkezik. Az említett gazdasági társaság a feleség közeli hozzátartozóinak egyéni vállalkozásaival köt szerződést, például „B” egyéni vállalkozóval, aki a feleség édesapja, illetve „C” egyéni vállalkozóval, aki a feleség testvére.
A kft-ben a feleség és a férj tulajdoni részesedését össze kell számítani, mivel a Ptk. alapján közeli hozzátartozónak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a feleséget is 100 százalékos tulajdoni részesedéssel bírónak, és a férjet is 100 százalékos tulajdoni részesedéssel bírónak kell tekinteni.
Mivel a Tao. tv. szerinti adózóban („A” kft-ben), illetve más személyben („B”, illetve „C” egyéni vállalkozó) közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek – a férj és a feleség a gazdasági társaságban, a feleség édesapja, illetve a feleség testvére az egyéni vállalkozásokban –, ennélfogva „A” kft. és az egyes egyéni vállalkozók, „B” és „C” személy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, harmadik személy (közeli hozzátartozók) többségi befolyására tekintettel.
II. példa: nincs kapcsolt vállalkozási jogviszony a c) alpont alapján
„A” kft-ben a házaspár egyik tagja (a férj) rendelkezik 100%-os tulajdoni hányaddal. Az említett társaság a házaspár másik tagjának, a feleségnek a közeli hozzátartozóival – a feleség édesapjával. illetve testvérével –, mint egyéni vállalkozásokkal köt szerződést.
A jelzett esetben a házastárs (a feleség) egyeneságbeli rokona (édesapja), illetve testvére a Ptk. rendelkezései szerint nem tekinthető a férj közeli hozzátartozójának, ezért ennél a példánál a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerint nem jön létre kapcsolt vállalkozási jogviszony.
III. példa: fennáll a kapcsolt vállalkozási jogviszony a c) alpont alapján
Az alábbiakban olyan eseteket sorolunk fel, amikor közeli hozzátartozók olyan harmadik személynek minősülnek, amelyek többségi befolyással rendelkeznek az alábbi adózókban és más személyekben:
IV. példa: nem áll fenn a kapcsolt vállalkozói jogviszony a c) alpont alapján
„A” kft.-ben „C” magánszemély 75 százalékos, „C” gyermeke („D” személy) 25 százalékos tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik. „B” kft-ben „D” személy 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik; a másik 50 százalékos tulajdoni részesedés egy „C”-től és „D”-től egyaránt független harmadik személy, „E” tulajdonában áll.
Ebben az esetben először „A” kft. szempontjából vizsgálandó, hogy valamely tag rendelkezik-e többségi befolyással. A példa szerint „A” társaság tulajdonosai egy szülő és a gyermeke (vagyis egymás közeli hozzátartozói), ezért szavazati jogukat a Ptk. 8:2. § (5) bekezdése alapján egybe kell számítani, így mindketten többségi befolyással rendelkeznek „A”kft-ben. Ez a tény független attól, hogy a tulajdoni hányadok miként oszlanak meg, hiszen a tulajdoni hányadokat összeadva mindenképpen 100 százalékot kapunk.
Ugyanezt a vizsgálatot el kell végezni „B” kft. esetében is, ahol – tekintve, hogy a két tag, „D” és „E” magánszemélyek egymástól független személyek – nincs olyan tag, aki többségi befolyással rendelkezne, így „A” és „B” között a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja értelmében nem jön létre kapcsolt vállalkozási jogviszony.
V. példa: nem áll fenn a kapcsolt vállalkozói jogviszony a c) alpont alapján
„A” kft. „C” magánszemély 100 százalékos tulajdonában áll. „B” kft. kizárólagos tulajdonosa „C” magánszemély testvérének házastársa. Mivel a sógori/sógornői viszony nem tekinthető közeli hozzátartozói viszonynak (az érintett személyek csupán hozzátartozók a polgári jog szabályai szerint), ezért a két társaság között harmadik személy többségi befolyására tekintettel nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
Hangsúlyozzuk, hogy cikkünkben kizárólag a harmadik személy többségi befolyására tekintettel fennálló kapcsoltságot vizsgáltuk. A Tao. tv. 4. § 23. pontjának egyéb rendelkezései alapján természetesen olyan esetekben is fennállhat a kapcsolt vállalkozási jogviszony, amikor a c) alpont előírásai alapján nem állapítható meg.
