Harmincasok uralják a magyar munkahelyeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Majdnem 61 ezerrel többen dolgoztak a 35-44 évesek közül 2011-ben, mint a válság előtt. A náluk fiatalabbak és az ötven év körüliek száma viszont egyre csökken a munkaerőpiacon – írja az FN24.hu.

A 35 és 44 év közötti magyarok közül többen dolgoznak ma, mint 2008-ban, a válság előtt. A statisztikai adatok fényében úgy tűnik: az úgynevezett „legjobb munkavállalói korban” lévő emberek tudtak visszatérni, vagy megmaradni a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatási táblázatában azt látjuk: a 35-39 éves korosztályból 580 ezren dolgoztak 2008-ban, tavaly 26 ezerrel többen. A náluk kissé idősebbek körében is bővülést jeleztek: míg a válság kitörésének évében 474ezer, addig 2011-ben már 34 700-zal több embernek volt munkája.

Az FN24 által megkérdezett emberek elég hamar vissza tudtak térni a munka világába. Eszternek, a 34 éves tanárnőnek tavaly augusztusban lejárt a szerződése, pályázott több iskolába is, de nem vették fel. Két hónapos álláskeresés után talált munkát egy magán oktatásszervezőnél, most felnőtteket tanít. A 39 éves István könyvelő, neki sem volt nehéz újra elhelyezkedni, miután a munkaköre megszűnt (kiszervezték a cégnél a könyvelést). Ráadásul ő nem is a fővárosban, hanem Észak-Magyarországon él, ahol a munkaerő-piaci helyzet sokkal rosszabb, mint Budapesten.

Miért kelendőek a harmincasok?

A HR-szakértő szerint ennek több oka lehet. A munkaadók a tapasztalatot veszik meg, nem a potenciált. A munkáltatóknak ugyanis nem nagyon van idejük arra, hogy hosszadalmasan betanítsák a jelölteket, olyan embert akarnak felvenni, aki a második hét után már százszázalékosan tud teljesíteni. A harmincasok pedig „már láttak valamit”, van tapasztalatuk, de még eléggé „olcsó” munkaerőnek számítanak. Emellett az is fontos, hogy már „szocializálódtak” egy munkahelyen, és ők azok, akik leginkább hajlandók a kompromisszumra. Hiszen sokan már családosok, a gyerekeiket fel kell nevelniük, nem csak a saját érdekeiket nézik, hanem felelősek másokért is – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője az FN24-nek.

A Telenor Magyarország nagyon „fiatal” vállalat, hiszen 33 év az átlagéletkor. Ez az átlag köszönhető az ügyfélszolgálaton dolgozó kollegáknak is, de a szervezet többi részén is mindössze 34 év az átlag – mondta Szabadfalvi Anikó, a cég HR-igazgatója. „Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy maga a telekommunikációs iparág is ’fiatal’, a vállalat és az iparág hazai születése egy időben történt meg. Akkor nagyon sok fiatal pályakezdőt vonzott ez az innovatív, rettentő gyorsan fejlődő és sikeres iparág, sok munkatársunknak a Pannon volt az első munkahelye. Különleges kombináció nálunk emiatt a fiatal korfa, amely viszonylag magas szolgálati idővel párosul” – tette hozzá.

További részletek az FN24.hu-n.

Forrás: fn24.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]