Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunkban most azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat – lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra – amelyeket igazán hasznosnak találunk.

A magyar állam elektronikus ügyintéző rendszere, az Ügyfélkapu 2005. áprilisa óta létezik a Kormányzati Portálon. Az e-ügyintézéstől való, kezdeti idegenkedést mára felváltotta hétköznapokba épülés, praktikumának, egyre bővülő ügyintézési lehetőségeinek köszönhetően. 2015. végére 2 millió, napjainkban pedig már közel 4 millió embert tartanak számon, akik regisztráltak az elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszerbe. A magas szám ellenére a tapasztalat mégis az, hogy többségük nem használja ki az alapfunkciókat sem, pedig igazán hasznos lehetőségeket kínál.

Ebben a 4 részes cikksorozatban azok közül a funkciók közül mutatok be néhányat – gyakorlati kivitelezésének módjával együtt, lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra – amelyeket igazán hasznosnak találok. Szinte napi szinten kérdezik tőlem magánszemélyek, vállalkozók és cégek képviselői egyaránt az általuk kinyert információkat.

Az első 2 rész elsősorban magánszemélyeknek szól, a második 2 rész viszont már a vállalkozókat, cégeket is érinti. A funkciók használata és értelmezése megkönnyíti nyilvántartási feladataikat, önmaguk ellenőrzését, továbbá megelőzheti a hatóság szankcióját (pl. inkasszó).

Ügyfélkapu előnyei

Ügyfélkapu által igénybe vehetőek a közigazgatási szervek elektronikus szolgáltatásai, vagyis akár személyes utánajárás nélkül is intézhetők a megjelölt hivatali ügyek, ami lényegesen leegyszerűsítheti és felgyorsíthatja az ügyintézés folyamatát. Lehetőség van a magánszeméllyel kapcsolatos adatok lekérdezésére, ami szintén hasznos lehet, ha tudjuk értelmezni is azokat. További előnye, hogy egyre több eljárásban elektronikusan is küldhetik az adózóknak a hivatalos iratokat. (pl. igazolás, kérelem-elbírálás) Ezáltal hamarabb megérkezik, nem kell a posta szolgáltatására várni, sem személyesen bemenni a hivatalba, nem utolsósorban pedig a fák is hálásak lesznek érte.

Ügyfélkapu regisztráció

Ügyfélkapura bárki regisztrálhat, aki rendelkezik érvényes magyar, EGT tagállambeli személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel. A regisztráció személyesen vagy elektronikus úton történhet, első alkalommal ingyenes.

A személyesen regisztráció megtehető bármely kormányablakban, okmányirodában, a NAV főbb ügyfélszolgálatain, a kijelölt postahivatalok ügyfélszolgálatán, illetve a külképviseleteken.

Szükség lesz személyazonosító igazolványra vagy útlevélre, lakcímre, amik alapján a Központi Hivatal ellenőrzi az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban. (külföldiek esetében az idegenrendészeti nyilvántartásban) A regisztrációhoz meg kell adni egy e-mail címet, ami fontos, hogy valós legyen, ahova be is tudunk lépni, mert erre érkezik majd az a link, amin keresztül 5 napon belül aktiválnunk kell regisztrációs adatainkat. Az ügyintéző kérni fog még egy felhasználónevet, ami bármi lehet, a fantáziára van bízva, de javasolt könnyen megjegyezhetőt választani. (pl.név) A regisztrációkor megadott jelszó az aktiválás alkalmával kötelezően módosítandó, ez az e-ügyindítás feltétele.

• NAV ügyfélszolgálati időpontfoglalás
• Okmányirodák elérhetőségei
• Időpontfoglalás okmányirodába vagy kormányablakba
• Külképviseletek listája, elérhetőségei

Elektronikus úton történő regisztrációra azoknak a magánszemélyeknek van lehetőségük, akik 2016. január 1. után kiállított személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Azonosítást követően egy űrlapot kell kitölteni. Az azonosítás itt indítható el.

Mindkét regisztrációt követően a magánszemély kapni fog egy e-mailt, amiben részletes tájékoztatást kap a további teendőkről, és segítséget nyújtanak az aktiválás elvégzéséhez.

Az ügyfélkapu működése

Regisztrációt követően a felhasználónév és jelszó megadásával léphetünk be a Kormányzati Portálra, az Ügyfélkapu a  https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ oldalon érhető el. Mivel a regisztrációhoz minden személyes adatunkat megadtuk, hitelesítettük is azokat, az ügyfélkapun keresztül történő belépést úgy képzeljük el, mintha felmutatnánk a személyi igazolványunkat. Tehát azon a bizonyos kapun kizárólag minket engednek be, a saját személyes rendszerünkbe. Ezt csak az az ember láthatja, akinek hozzáférést engedünk, tehát megadjuk neki a felhasználónevünket és a jelszavunkat. Mivel bizalmas információkat is tartalmaz, lehetőleg csak annak engedjünk hozzáférést, akiben megbízunk, és szükségünk van a közreműködésére (pl. könyvelő).

Ügyfélkapu regisztrációval igénybe vehető főbb szolgáltatások, amelyeket javasolt tudni és használni magánszemélyeknek:

• Biztosítotti adatok lekérdezése: az információkat a NAV nyilvántartásából kapjuk, amiből megtudhatjuk, hogy megtörtént-e a biztosítási jogviszonyunkra (pl. munkaviszonyra) vonatkozó bejelentés a foglalkoztató(k) által.
• Járulékadat kivonat: szintén a NAV nyilvántartásból kapott adatokból egy részletesebb havi lebontású kimutatás, melyből azt is megtudhatjuk, hogy a havi bevallás beérkezett e az adóhatósághoz, vagyis megtörtént e az adatszolgáltatás pl. a munkabérből történt járulékok levonását illetően. Ez alapján az adatszolgáltatás alapján is készíti a NAV minden évben az adóbevallás tervezetet, továbbá az ellátások (táppénz, csed, stb.) számítása a beérkezett információk alapján is történik.
• Biztosítási jogviszony lekérdezése. (NEAK adatbázisából)
• Tájékozódás a beteg életútról.
• Értesítés kérése személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély, útlevél érvényességi idejének lejáratáról.
• NAV által készített adóbevallástervezet megtekintése, esetleges módosítása, jóváhagyása.

Biztosítotti adatok lekérdezése

Ebből a lekérhető táblázatból megtudhatjuk, hogy valóban bejelentett-e minket a munkáltató, ha igen mikor, milyen munkaidőre, és munkakörre. Ha kijelentettek, mikor történt meg a kijelentés, és ami még fontos, hogy van/volt-e szünetelés bejelentve biztosítási jogviszonyunk tekintetében.

1. magyarorszag.hu -> eBEV szolgáltatások: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/ebev.html
2. „Használom a szolgáltatást” -> felhasználónév, jelszó beírása -> „Belépés” ->
3. felső vékony sávból válasszuk ki: „Szolgáltatások” -> „Biztosítotti bejelentések lekérdezése” -> „Biztosítotti adatok biztosított részére” ->
4. „Új lekérdezés” ->
5. „Adózó neve”-nél saját nevünket lássuk -> „Bejelentés időpontja (-tól)”-n módosíthatunk, de 2007.01.01. a legkorábbi dátum, amikortól megtekinthetők az adatok, tehát akár maradhat ez kezdeti dátumnak -> „Bejelentés időpontja (-ig)” rovatba a kezdetnél későbbi dátum kerüljön, ami lehet akár a mai nap is, mert 2007-től akár egyszerre is lekérhetőek az adatok -> „Lekérdezés indítása” ->
6. várakozzunk, míg felvillan a kék színű „Elkészült eredmények!” felirat jobb oldalon, közép tájt, majd erre nyomjunk rá ->
7. az alatta levő sávban zöld lesz az addig szürke színű „excel” ikon, amire ha rákattintunk, megnyitjuk a biztosítotti adatainkat tartalmazó táblázatot.

Értelmezése, a magánszemély részére fontosabb adatok:

• Foglalkoztató neve: a munkáltató neve, aki biztosítási jogviszonyunkat bejelentette;
• jogviszony kezdete: munkaviszony (egyéb biztosítási jogviszony) kezdő napja;
• jogviszony vége: munkaviszony (egyéb biztosítási jogviszony) utolsó napja;
• jogviszony kód: a biztosítási jogviszonyokat kóddal jelöljük, pl. munkaviszony: 1101, megbízási jogviszony: 1202;
• heti munkaóra: NAV felé nem napi, hanem heti munkaidő bejelentése történik, tehát ha például napi 8 óra munkavégzésben egyeztünk meg a munkáltatóval, akkor a táblázatban heti 40 órát kell látnunk (teljes munkaidőnek heti 36 órától minősül a munkaidő.);
• Feor kód: a munkakör azonosító száma, amelyen bejelentettek minket (jelentésükről bővebb tájékoztatás itt érhető el);
• szünetelés kezdete és vége: ha szünetelés lett bejelentve az azt jelenti, hogy abban az időszakban szünetel a biztosításunk, tehát önmagunk után vagyunk kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 A cikksorozat következő részében a biztosítási jogviszony, a járulékadatainkkal kapcsolatos kimutatás és a betegéletútról való tájékoztatás lekérdezését és hasznosságát mutatom be, továbbá hogy miként lehet beállítani a rendszerben azt, hogy értesítést kapjunk személyes okmányaink lejárata előtt.

---