Hasznos tanácsok láncügyletek áfafizetéséhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közösségen belüli termékértékesítés és a mentesség útvesztőjében könnyű elveszni. A láncügylet definícióját sem könnyű megérteni az áfafizetés szempontjából. Példával magyarázzuk el a fogalmak közötti különbségeket és adunk jó tanácsokat.


Amikor a belföldi – magyar közösségi adószámmal rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést végez Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül (lásd az áfa-törvény 89.§).

Ez az adómentesség nem azonos fogalom az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó – a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható.

Láncügyletről abban az esetben beszélhetünk, ha ugyanaz a termék egymást követően egynél több (azaz legalább kettő) értékesítés tárgya úgy, hogy a termék elszállítása közvetlenül az első értékesítőtől a végső beszerzőhöz történik. Tehát ugyanazon termék értékesítési láncolata legalább háromszereplős és a termék fuvarozása nem követi a számlázások útját, hanem az első eladótól egyenesen a végső vevőhöz kerül. Természetesen három szereplőnél több is részt vehet a láncügyletben.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 26.§-a szerint abban az esetben, ha a küldeményként adják fel, vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Tehát az értékesítés teljesítési helyének megállapítása szempontjából az a döntő, hogy a termék fuvarozása melyik országban kezdődik meg, illetve a küldeménykénti feladása hol történik.

Amennyiben a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített, azaz ott adóztatandó. Ez a főszabály. A teljesítés helyének megállapítására azonban összetettebb szabályozás alkalmazandó olyan esetekben, ha a fuvarozás indulási helyétől (a feladástól) a célállomásra való megérkezésig a termék értékesítésére többször sor kerül.

Azért kezdtem hozzá ennek a cikknek a megírásához, mert valaki egy olyan ügylet adózására volt kíváncsi, ahol egy budapesti kft egy milánói cégnek értékesít terméket, mely utóbbi egy békéscsabai cég részére adja el ugyanazt az árut. (Hogy ennek mi értelme van, azt nem tudom.) Az értékesített termék nem hagyta el Magyarország területét. A budapesti cég egyenesen Békéscsabára szállította az olasz cég kérésére.

A budapesti kft. az értékesítési láncban csupán egyvalakivel áll számlázási kapcsolatban, mégpedig a milánói olasz adóalannyal. A budapesti cég fuvarozása esetén az ún. fuvarozásos értékesítés a budapesti és az olasz cég közötti ügylet lesz. Ennek teljesítési helye – az áfa-törvény 26. §-a értelmében – a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország.

A láncban szereplő másik értékesítés – az olasz cég és a békéscsabai cég közötti ügylet – követi az ún. fuvarozásos értékesítést, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben a milánói cég és a békéscsabai cég közötti ügylet teljesítési helye (az áfa-törvény 27. § (3) bekezdés b) pontja alapján) a rendeltetés országa, azaz Magyarország lesz.

A teljesítés helye megállapításának azért van kiemelt jelentősége, mert az ennek megfelelő áfa szabályokat kell alkalmazni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A lánc során csak egyetlen értékesítést lehet megítélni – mivel többszöri termékértékesítés ellenére csak egyszer fuvarozzák a terméket – ez pedig az az értékesítés lesz, amelyhez a fuvarozás kapcsolódik. A fuvarozás ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik – tehát annak az értékesítésnek kell a teljesítési helyét az indulási hely szerint megítélni – amelyben a fuvarozást saját nevében végző vagy azt megrendelő szerepel.

Az áfa-törvény előírása úgy szól, hogy ha a fuvarozást az eladó végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, vagy a fuvarozást a vevő végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, annak az értékesítésnek a teljesítési helye az indulás helye.

Az áfa-törvény 89. §-ából következően, amennyiben egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany egy másik tagállambeli – szintén közösségi adószámmal rendelkező – adóalanynak úgy értékesít terméket, hogy a magyar eladó értékesítésének eredményeként a termék igazoltan más tagállamba átkerül, akkor a magyar adóalany értékesítése ún. közösségi adómentes értékesítés. (Megjegyzem, hogy, a közösségi adómentes értékesítés adómentességéhez nem szükséges, hogy a termék ugyanazon tagállam felé hagyja el a Magyarország területét, mint amely tagállamban a magyar értékesítőnek a vevője közösségi adószámmal bír. Az adómentességnek megfelel az is, ha a magyar adóalany által eladott termék egy másik uniós tagállamba megy, mint ahol az ő vevőjének közösségi adószáma van. Példánkban nem ez a helyzet, mert a végső célország is belföld.)

A példánkbeli milánói cégnek Magyarországon adószámot kell kérnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.