Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az APEH 2007/51. számú adózási kérdése a számlák sorszám-folyamatosságának a hiányával foglalkozik. A számlákról, nyugtákról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályai értelmében adóigazgatási azonosításra csak a folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.
A kibocsátott számlanyomtatványokat a kibocsátónak szigorú számadás alá kell vonnia, amely a számítógéppel előállított bizonylatok esetén úgy valósul meg, hogy a program – beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is – kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított.
Ha a számítógéppel előállított számla kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozása sérül, ezért a felelősséget az Áfa törvény előírása alapján a számla kibocsátója viseli. A 7003/2002. PM irányelv alapján ugyanis a számla befogadójának adólevonási joga – valós gazdasági eseményt dokumentáló bizonylat esetében – nem sérülhet olyan hiányosságok miatt, melyekre rálátással, befolyással nem bír. A fent említett hiba úgy korrigálható, hogy az adott számlákat sztornírozni kell, és helyettük új sorszámon, ugyanazon teljesítési időponttal új számlákat kell előállítani. Mind a sztornó számlák, mind a helyettük előállított új számlák eredeti példányait a vevő részére meg kell küldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a kiállított számlák fizikailag nem jöttek létre, pl. nyomtatási hiba miatt (pl. festékhiányos nyomtatás, vagy a nyomtató begyűrte az első példányt stb.), és a számla a következő példánysorszámon (2. példány) sem állítható elő. Ilyenkor a sikertelen előállítású számlát sztornírozni kell és helyette új sorszámon új számlát kell előállítani. A sztornírozás után ismételten elő kell állítani (az eredeti teljesítési időponttal) a számlákat, majd ezeket meg kell küldeni a vevő részére. Ha csak az első példány előállítása hiúsult meg, de a 2. példánysorszámú számla előállítható, akkor a vevő részére – az első példány megsemmisülését indokoló záradékkal – a második példány is megküldhető. Ilyenkor a számlát természetesen nem kell sztornírozni, és új számlasorszámot sem kell képezni. A program készítőjének a programhibára vonatkozó nyilatkozatát – a megfelelőségi nyilatkozatával együtt – a számlakibocsátó köteles megőrizni.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
