Hitelezői igények bejelentése végelszámolást követő felszámolási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végelszámolási eljárásban előterjesztett hitelezői igényt a felszámolási eljárásban ismét elő kell terjeszteni – áll a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának május 29-én közzétett jogegységi határozatában.

Ezzel a határozattal nem tartja fenn egy korábbi eseti döntésben közzétett álláspontját a Legfelsőbb Bíróság. A 2/2008. számú polgári jogegységi határozat szerint a végelszámolási eljárásban előterjesztett hitelezői igényt ismét elő kell terjeszteni, ha az eljárás felszámolási eljárássá alakul, azaz a végelszámolási eljárásban bebizonyosodik a cég fizetőképtelensége.

A jogegységi tanács abból indult ki, hogy a csődtörvény szerint hitelező az lehet, akit a felszámoló ilyenként nyilvántartásba vett. A pénzkövetelésnek a végelszámolási eljárásban hitelezői igényként történt bejelentése nem mentesíti a hitelezőt pénzkövetelésének a felszámolási eljárásban előírt szabályok szerinti bejelentése alól. Mindebből pedig az következik, hogy a végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelés jogosultját a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelő külön igénybejelentés nélkül nem lehet hitelezőnek minősíteni és igényét nyilvántartásba venni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]