Hivatalos iratok online kézbesítése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságügyi minisztérium elkészítette a hivatalos iratok megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítésének a feltételeiről szóló törvény tervezetét, amely mind az igazságszolgáltatásban, mind a hatósági eljárásokban meggyorsíthatja a pereskedést és az egyéb hivatalos eljárásokban való részvételt is.
Az elektronikus kommunikációban a tervek szerint megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása. E feladatok ellátására a már jelenleg is létező központi elektronikus szolgáltató rendszert jelölnék ki, amelyet Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató elnevezéssel szerepel a javaslat szövegében. Ahhoz, hogy az online úton elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződhessen, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről az úgynevezett elektronikus tértivevény alapján, másrészt pedig, hogy az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát.
Az elektronikus kézbesítés során a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól. Így a hivatalos irat elektronikus kézbesítése az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül közokiratnak minősül. Ha pedig természetes személy által benyújtandó okirat vonatkozásában jogszabály teljes bizonyító erejű okirati formát ír elő, akkor a rendszeren keresztül kézbesített okirat tekintetében ezt a formai előírást teljesítettnek kell tekinteni anélkül, hogy a feladó saját minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezne.
Aki az elektronikus kézbesítési rendszerbe be kíván kapcsolódni, speciális regisztrációs folyamattal juthat hozzá a kézbesítési tárhelyéhez. Azt, hogy melyik szervek vagy szervezetek részére, mikor és milyen eljárásban nyílik lehetőség az elektronikus kézbesítési rendszer igénybevételére külön jogszabályok határozzák majd meg.
A rendszer a jövőben alkalmas lehet arra is, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.