Hogyan kérhetünk uniós családi pótlékot?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Általában minden EU tagországban igényelhető családi pótlék, eltérő formában, elnevezéssel és összeggel. Mivel a családi pótlék is szociális juttatásnak minősül, az adott tagállam döntheti el, hogy ki, mikor, és mennyi juttatásra jogosult.

A legfontosabb szabály azonban az, hogy az egyes tagállamok állampolgárai között diszkriminálni nem lehet. Tehát a magyar munkavállalók is ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a szociális ellátórendszert, mint az adott tagország állampolgárai. (Csehország például ezért is csökkentené a ma 60 ezer forintot érő családi pótlékot.)

A családi pótlék esetében, ha egy családapa vagy családanya egy EU tagországban dolgozik, és az egész család kiköltözik, megszűnik a magyarországi jogosultság, és az ottani családi pótlékra lesznek jogosultak. A juttatásra vonatkozó igényt a kinti illetékes hatóságoknak kell benyújtani.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Szja: vármegye és BKK-bérlet térítése

A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.