Így használja az ideiglenes biztosítási intézkedést a NAV


Távol-keleti ruházati termékekkel kereskedő cégek ellenőrzése során úgy tűnt, hogy a kereskedőknek számlázó partnerek nem voltak valódi gazdálkodók, ennek ellenére a NAV biztosítani tudta az elvárt áfabevételeket – derül ki a NAV Hajdú-Bihar vármegyei igazgatósága közleményéből.

Mint írták, a NAV munkatársai az egyik esetben jogkövetési vizsgálatban igyekeztek feltárni egy ruházati áruház működését. Ennek során többek között az is kiderült, hogy az áruház működtetését és az alkalmazottakat 2023 elejétől átvette egy cég a korábbi tulajdonostól, de az online számla adatai szerint az áruháznak számlázó partnerek zöme nem változott.

Az adóhatósági rendszerek adatai szerint ezeknek a partnercégeknek nem voltak árubeszerzési forrásaik, adókötelezettségeiket nem teljesítették, a személyi összefonódások pedig azonos érdekkörre utaltak – közölte a NAV.

Az adóhivatal munkatársai az áfabevallás határidejéig nyomon követték az áruházat üzemeltető cégnek számlázók tevékenységét, és az online pénztárgépekből érkező eladási adatokat. Az ellenőröknek konkrét információik voltak arról, hogy a vizsgált negyedévre mennyi áfát kellett volna fizetnie az áruházat működtető kft.-nek, azaz milyen adatokkal kellett volna beérkeznie az áfabevallásnak – ismertették.

Tekintettel arra, hogy az adó befizetése kétséges volt, a vizsgálat megkezdésekor máris úgynevezett ideiglenes biztosítási intézkedéssel garantálták a költségvetést megillető 21 millió forint beszedését – tették hozzá.

Ezt követően zárolták az adózó bankszámláit, és árukészlete lefoglalását is megkezdték, ennek hatására a társaság másnap 14 millió forintot utalt a kincstári számlára, a fennmaradó összeget pedig készpénzben fizette ki.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, a vármegye ruházati kiskereskedelmi cégeinek célzott szűrése után egy másik vállalkozásnál is feltűnt az online számla adataiban, hogy olyan cégektől származnak a befogadott számlák, amelyek nem valódi kereskedők, hiszen ahhoz nincsenek sem alkalmazottaik, sem eszközeik. Az online számla rendszerben ugyan szolgáltattak adatot, többségük azonban bevallási és adófizetési kötelezettségeit nem teljesítette – közölte a NAV.

A számlákat befogadó cég 21 millió forinti áfát helyezett levonásba. Az adóellenőrzés ebben az esetben is hasonlóan indult, a megtérülés kétségei miatt a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel 23 millió forint értékű vagyont – tárgyi eszközöket és az árukészletet – foglalt le.

Az adózó másnap a helyszínen átadott hárommillió forint készpénzt, és bankszámlájáról a NAV végrehajtói letéti számlájára is átutalt ugyanennyit, harmadnap pedig a NAV hivatali helyiségében újabb 12 millió forintot fizetett meg, a maradék megfizetését pedig 30 napos határidővel vállalta – írta közleményében a NAV.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]