Így változik az áfatörvény január 1-jétől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfatörvény változásai alapvetően jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséből és egyes adminisztratív szabályok pontosításából épülnek fel, amelyek fő célja az áfacsalások elleni további küzdelem – írja hírlevelében a PWC.


Az uniós szabályoknak megfelelően módosul a nem adóalanyoknak nyújtott

  • telekommunikációs szolgáltatások;
  • a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint
  • az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások

teljesítési helye ezen nem adóalanyok letelepedettségének tagállama lesz (a korábbi szabályok alapján a szolgáltató székhelye szerinti tagállam helyett). Ez adott esetben azt jelentheti, hogy a magyar szolgáltatók alacsonyabb áfakulccsal nyújthatják szolgáltatásaikat más tagállambeli magánszemély ügyfeleiknek.

Egy új szabály alapján áfamentes lesz a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, azonban egyes pénzügyi eszközökkel (pl. tagsági és hitelezési jogviszonyt megtestesítő értékpapírokkal) kapcsolatos portfólió-kezelés a jövőben áfaköteles szolgáltatásnak minősül majd.

2015-től kezdve előlegnek minősül a teljesítés előtt, ám nem pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott vagyoni előny is, aminek a csereügyleteknél lesz jelentősége.

Kiterjesztésre kerül továbbá azon acélipari termékek köre, melyek értékesítése a fordított adózás alá tartozik.

5%-os áfakulcs alá fog esni egyes nagy testű állatok (például juh, kecske, szarvasmarha) élő és feldolgozott formában történő értékesítése. A változások oka az áfacsalásokkal gyakrabban érintett szektorok további fehérítése.

Fontos változás, hogy az építési munkához kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, illetve személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások, valamint iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek közé fog tartozni abban az esetben is, ha nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez tartoznak.

Jelentős változás, hogy a belföldi összesítő jelentés értékhatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökken, és az adóalany választása alapján a csökkentett értékhatár alatti ügyleteit is jelentheti az adóhatóság felé (tehát az összes ügyletét, értékre tekintet nélkül). Ennek megfelelően az 1 millió forint áfaösszeget elérő kimenő számlákon továbbá a vevő adószámát is kötelezően fel kell majd tüntetni.

Végezetül az online pénztárgépek esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató az állami adóhatóságot tájékoztatni köteles, amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított szolgáltatása szünetel, illetve megszűnik.

Áfatörvény-változások 2015. július 1-jétől, valamint 2016. január 1-jétől

A tavalyi elhalasztott bevezetés után módosult tartalommal, lépcsőzetesen bevezetésre kerül az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó változás, amely két lépésben fog hatályba lépni:

  • a könyvviteli, könyvvizsgálati és adó-tanácsadási szolgáltatások esetében az új szabályokat az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. június 30. utánra esik;
  • a többi időszakos elszámolású ügylet esetén az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik.

Az új szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. Két esetben is lesznek azonban kivételes szabályok, a következők szerint:

  • amennyiben fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának időpontja lesz,
  • amennyiben pedig a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap lesz.

 

Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária
Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek

1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása

2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)