Illetékek 2010-ben: mennyit fizetünk?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás – azokban a helyzetekben, ahol nagyobb értékek cserélnek gazdát, illetéket fizetünk. A vonatkozó jogszabály január 13-án megváltozott, így időszerű áttekinteni, miért mennyit is kell kicsengetni. És mert a törvény szövege jó néhányszor kacifántos, segítünk annak megfejtésében: tartson velünk az illetékdzsungelbe!

Öröklés

Előfordul, hogy úgy jutunk vagyonhoz, hogy nem is számítunk rá, sőt, gyakran jobban örülnénk, ha az örökölt ház, autó inkább azé maradhatott volna, akié volt. Talán épp ez a váratlanság az oka, hogy az illetékek átlagosan az öröklés esetében a legalacsonyabbak. A fizetett összeg nem csak attól függ, hogy mekkora érték száll az örökösre, de attól is, hogy milyen közeli rokona volt az elhunytnak, és hogy az örökség lakóingatlan-e, vagy egyéb vagyon. Előbbire ugyanis jóval kedvezőbb az illeték.

A törvény az örökösöket három csoportba sorolja. A legkevesebb pénzt azoktól szedik be, akik az elhunyt közvetlen rokonai voltak: a gyermek (akár saját, akár örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermek), a házastárs és a szülő tartozik ide (itt is ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt), továbbá az az unoka, akinek nincsenek szülei, így nagyszülője nevelte saját háztartásában. Az ő esetükben az illeték az örökség értékétől függően 2,5 és 11 százalék közt mozog, ha lakóingatlant örökölnek, más vagyon esetében 11 és 21 százalék közti értéket kell megfizetniük. A többi unoka, nagyszülő, testvér a második csoportba tartozik, az általuk fizetett illeték lakóóingatlan esetében 6 és 15 százalék, egyéb örökségnél 15 és 30 százalék közti. A legtöbbet az ennél távolabbi rokonok, ismerősök fizetnek: a lakóingatlan értékének 8 és 21 százaléka, más örökség értékének 21 és 40 százaléka közti összeget.

Az örökösöknek azonban sok esetben kedvezmény is jár. Nem kell illetéket fizetnie például a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség után. Az átlagember számára ennél fontosabb lehet, hogy az örökölt takarékbetét illetékmentes, hasonlóképpen az olyan telek is, melyre lakóházat lehet építeni, ha az örökös vállalja, hogy miután a hagyatékot megkapta, négy éven belül állni fog a meghatározott követelményeknek megfelelő lakóház.
Nem kell illetéket fizetni az első csoportba tartozó örökösöknek 20 millió forintnyi vagyonra, 300 ezer forintnyi ingóságra pedig a többi örökösnek sem. Az özvegyre szálló lakás-haszonélvezeti jog is illetékmentes, továbbá a teljes örökség abban az esetben, ha az elhunyt kiskorú és hagyatéka szüleire száll. Aki termőföldet örököl, a táblázatban megállapított illeték felét, de ha bizonyítani tudja, hogy családi gazdálkodó, akkor csak negyedét köteles fizetni. A törvény rögzíti bizonyos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz kötvények illetékmentességét is. Kedvezményt kapnak a kiskorú örökösök: nagykorúvá válásuktól számított két évig – azaz húsz éves korukig – ráérnek kifizetni az illetéket. Ha ennél korábban fizetnek, akkor azt kedvezményesen tehetik.

A cikk teljes terjedelemben a szabadfold.hu-n olvasható

Forrás: Szabad Föld Online

---