Izer: tagállami összefogás kell az adócsalók ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar innovatív megoldások mellett nemzetközi összefogás is szükséges az országok határait kihasználó áfacsalásra szakosodott céghálók felszámolására, a tagállamok adóhatóságai közti információáramlás felgyorsítása segíthet a feketegazdaság elleni küzdelemben – mondta Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések, ezeknek köszönhető, hogy Magyarországon fele akkora az adóelkerülés, mint Közép-Kelet-Európa országaiban.

Az Európai Bizottság legutóbbi, 2018. szeptember 11-ei tanulmánya szerint az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról 13 százalékra csökkent 2016-ra. A 9 százalékpontos javuláshoz hozzájárultak a kormány áfacsalást visszaszorító intézkedései – jegyezte meg Izer Norbert.

Példaként említette az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amely a 2018. július 1-től bevezetett online számlával együtt még tovább csökkentheti az adóelkerülés mértékét.

A gazdaságfehérítő intézkedések ugyanis a korábbinál sokkal részletesebb rálátást adnak a cégek tevékenységére: hatékonyan leleplezik a gyanús ügyleteket, sőt segítenek abban is, hogy a céghálóba iktatott fiktív, úgynevezett eltűnő kereskedők is fennakadjanak az adóhivatal kockázatelemzőinek a rostáján – mondta az államtitkár.

Az országhatárokat kihasználó adócsalók megfékezésének lényegi pontja a tagállami adóhatóságok közti kommunikáció és annak sebessége – emelte ki Izer Norbert.

Az áfacsalók azonosításához szükséges információk különböző országokban érhetőek el. A gyorsaságra azért van szükség, mert egy-egy eltűnő kereskedő tevékenysége hivatalosan gyakran csak néhány hónapig tart, ezért ha nem cselekszik gyorsan a megkárosított állam adóhivatala, akkor az adóhiányt lehetetlen behajtania. Az eltűnő kereskedő ugyanis egyáltalán nem fizeti meg az áfát – magyarázta az államtitkár.

Izer Norbert szerint a magyar innovatív megoldások azon túl, hogy kiszűrik a csalárd adózókat, segíthetnek abban is, hogy rövid időn belül Magyarországon is 10 százalék alá csökkenjen az adóelkerülés mértéke.

Ahhoz viszont, hogy az adórés az egész Európai Unió területén egységesen és nagymértékben csökkenhessen, a nemzetközi szintű összefogás szükséges – szögezte le Izer Norbert.

Elmondta, hogy Magyarország részt vesz a szervezett áfacsalásokkal kapcsolatos információk hatékony megosztásában az EU-s adóhatóságok közötti. Az együttműködés keretében a Pénzügyminisztérium az adóhivatallal együtt dolgozik azokon az informatikai és egyéb fejlesztéseken, amelyek célja a kockázatos hálózatok lehető leggyorsabb beazonosítása Európa-szerte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?