Jó a magyar menedzsereknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar menedzserek jövedelmének vásárlóereje nagyobb, mint a briteké, a dánoké vagy a svédeké – erre a meglepő következtetésre jutott a Hay Group.

Felmérésében a vezetési tanácsadó cég 46 országban hasonlította öszsze a cégvezetői juttatásokat úgy, hogy az adók nagyságát és a megélhetési költségeket is figyelembe vette. A vizsgált menedzseri kör a kisebb cégek ügyvezetőit és a nagyobb vállalatok funkcionális vagy részlegvezetőit foglalja magában – fejtette ki lapunknak Gyenge Zsolt, a Hay Group tanácsadója. Magyarországon körülbelül 320 vállalat adataival dolgoztak az elemzők; ennek alapján 48 100 dolláros éves nettó jövedelem jött ki, ez vásárlóerő-paritáson közel a dupláját, bő 91 ezer dollárt ér.

A vásárlóerő-paritáson számított jövedelmek listáját az olajban gazdag, adómentes Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezeti 220 ezer dollár feletti éves összeggel, és általában véve igen előkelő helyezéseket foglalnak el a feltörekvő országok. A nyugat-európaiak közül mindössze Német-, Ír-, Spanyolország és Svájc került az első 20 közé, míg az Egyesült Államok csupán a 24. helyen végzett. Ezzel szemben Oroszország, Ukrajna és Mexikó is bekerült az első tízbe. A kelet-közép-európai államok közül Lengyelország áll az élen (11.), majd Románia (22.), Csehország (33.), Magyarország (36.) és Szlovákia (38.) következik.

Steve Mardsen, a Hay Group javadalmazási üzletágának nemzetközi igazgatója azzal magyarázza az első pillantásra meglepő eredményeket, hogy a feltörekvő piacokon a nyugatinál gyorsabb gazdasági növekedés példátlan keresletet támaszt a tapasztalt vezetők iránt, ráadásul ezekben az országokban sokkal inkább a készpénz, mint a teljesítményhez kötött ösztönzőrendszer jelenti a javadalmazás fő formáját. Így aztán a nyugati vállalatoknak egyre inkább kell azzal szembesülniük, hogy a tehetséges menedzserekért nemcsak egymással, hanem a feltörekvő piacokon működő versenytársaikkal is meg kell küzdeniük.

A vezetői nettó fizetések nominális értéke alapján persze sokkal előkelőbb helyen állnak a nyugati országok: a magyar átlag például fele az osztráknak. Ezt erősítik meg egy másik neves tanácsadó cég, a Hewitt Associates adatai is. Ezek szerint egy felső vezető éves bruttó jövedelme Magyarországon 65 ezer, Ausztriában 126 ezer euró volt tavaly. A többi kelet-közép-európai ország mutatói a magyar érték körül szóródnak: Lengyelországban 80 ezer, Bulgáriában 24 ezer euró az átlag. A világranglista élén a svájci menedzserek állnak évi 172 ezer euróval, de nem sokkal maradnak le a németek sem (166 ezer euró). A Hewitt Associates 35 országra kiterjedő felmérése szerint a hongkongi, szingapúri és japán üzleti vezetők kevéssel 100 ezer euró feletti kompenzációra számíthatnak, Kínában pedig 43 ezer euróra rúg a felső vezetők átlagjövedelme.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.