Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány a 4,5 százalékosra tervezett inflációnál nagyobb ütemű, 8 százalékos adóbevétel-növekedéssel készítette el a költségvetés tervét. Ennyivel nőhetnek az szja-bevételek, 9 százalék fölött a társasági adóból származó bevételek, míg a magánszemély különadójából származó pénz akár a másfélszeresére is emelkedhet.
Miközben a költségvetést 4,5 százalékos inflációval készítették, addig az adóbevételek növekedése az idei várható előirányzatokhoz képest eléri a nyolc százalékot. A költségvetés összes adóbevétele így az idei évre tervezett 5896 milliárddal szemben jövőre elérheti a 6399 milliárd forintot.
Ennek egy jó része a gazdaság további fehéredéséből származhat, mert egyébként a jogszabályváltozások nem indokolnának ilyen mértékű bővülést. Azért erre is akad példa: például a cigaretta jövedéki adóját két lépésben ismét növelik.
Az egyes adónemek közül az szja-bevételek nyolc százalékkal növekednek, ami részben inflációs többlet, illetve a szerény, öt százalékot el nem érő béremelkedés következménye. Az adótáblát nem valorizálják, ami növeli a bevételt, ám ebből elvesz 30 milliárdot az adójóváírás módosítása, aminek révén a középjövedelmek értéke a csökkenő adóterhelés következtében nőhet.
A társasági adóbevételek 9,3 százalékos növekedésére részben a bankok tartalékaira eddig alkalmazott kedvezmény megszüntetése nyújthat fedezetet, viszont ˝cserébe˝ a hitelintézeti járadéknál jóval kevesebbet várnak, így összességében szinten maradhat a bankok adóterhelése.
Jelentős növekedés várható a magánszemélyek különadójából: itt az ideit ötven százalékkal haladja meg a jövő évi bevételi előirányzat, ám az indoklással adós marad a költségvetés. Abból csak annyi derül ki, hogy az egyéni nyugdíjjárulék fizetésének határául szabott járulékplafon jövőre 5,4 százalékkal, napi 19 500 forintra emelkedik (az e feletti összeg után tovább már nem kell fizetni a járulékot).
Regisztrációs adóból az ideinél nettó kilencmilliárd forinttal magasabb bevételre számítanak, ám nem az autópiac csökkenő trendje miatt. A nagyobb nettó bevétel azzal van összefüggésben, hogy jövőre már nem várható jelentős kifizetés a 2004-2005-ös időszakban a használt importautókra törvénytelenül kivetett regisztrációs adók kapcsán.
Forrás: Index
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
