Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyszerűsíteni kell az adórendszert, amely most a sokféle adónem és a széles körű kedvezmények miatt túlságosan bonyolult – fogalmazta meg több tag is a Magyarország Holnap program keretében működő Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) csütörtöki ülésén.
Az adókedvezmények 90 százaléka nem a megcélzottakat éri el, ha az adórendszeren keresztül próbálunk pozitív célokat érvényesíteni, az csak az áttekinthetetlenséget növeli – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, aki szerint az adórendszer jelentős egyszerűsítése megkönnyítené az adóbehajtást, növelné az adóbevételeket. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az ülésen felvetették a kisebb jelentőségű adók, adó jellegű befizetések felülvizsgálatát, összevonásuk szükségességét is.
Arról, hogy az adórendszer reformja során „”nullszaldóra”” kell-e törekedni – vagyis eredményeként rövid távon változhatnak-e érdemben bármelyik irányba a bevételek -, megoszlottak a vélemények. A jelenlegi helyzetben a bevételek érdemi csökkenése nem képzelhető el; a nullszaldó abszolút értelemben értendő, nem volna szerencsés, ha az adókoncentráció növekedne; sem a lakosság, sem a vállalatok fajlagos adóterhe nem növekedhet – hangzott el az ülésen.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója ezekre reagálva Hetényi István volt pénzügyminisztert idézte, mondván: az adórendszer arra való, hogy az állam kiadásait fedezze. Meg kell határozni több évre a kiadásokat, és azokhoz igazítani a bevételeket – mondta. Az elvek meghatározása a feladat, perspektivikus, kiszámítható rendszerre van szükség – hangsúlyozta.
Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője úgy vélekedett, az adóellenőrzések szigorításával nem lehet kellő eredményt elérni. Vannak olyan ismert technikák, amelyek az adófizetésben való érdekeltséget növelik, ilyen lehet például, hogy az adó egy része a nyugdíjalapba kerül. Az adózói kört szélesíthetné szerinte, ha a lakáskarbantartással, -felújítással kapcsolatos költségeket le lehetne vonni majd az ingatlanadóból, mert ez érdekeltté tenne a számlakérésben. Más országokban vannak példák arra is, hogy konkrét feladat megoldására vezetnek be egy adót, ilyen cél lehetne például a mobilitás ösztönzése. A nehézgépjárművek által az utakban, épületekben és a környezetben okozott kárt nem az üzemeltetők fizetik meg, pedig az általuk befizetett pénzből fejleszteni lehetne a vasúti áruszállítást, míg a budapesti útdíjból bevezetése esetén a tömegközlekedést – vetette fel Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Kérdés, hogy az ilyen kis környezetvédelmi adókat a relatíve magas költségek miatt mennyire érdemes bevezetni – tette hozzá.
Török Ádám akadémikus, a kerekasztal elnöke az ülésen elmondta, az adórendszer reformja témakörében három kutatást is terveznek, ezek egyike az adóreform elképzeléseket számszerűsítené és modellezné (ennek elvégzésére a Pénzügyminisztériumot kérik fel), a másik kettő tárgya az utóbbi 15 év innovatív fiskális politikai eszközeinek összehasonlítása, illetve a vállalkozói igények felmérése lesz.
A kerekasztal résztvevői három bizottságban vitatják meg részletesebben a versenyképesség kérdéseit.
Forrás: Piac&Profit
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
