Kinek érdemes minimumadót fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól hatályosak az elvárt adó pótlására megalkotott jogszabályok. Bár a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak csak a jövő évi bevalláskor kell alkalmazniuk a minimális adóalapot, már az idén is akadhat teendőjük. Érdemes jobban odafigyelni a költségek elszámolására, főként ha az adózó várhatóan a kiegészítő bevallás kitöltése mellett dönt majd a fizetés helyett, egy APEH ellenőrzést kockáztatva ezzel.

A veszteséges vagy nem elég nyereséges egyéni vállalkozóknak először jövő év február 15-éig, a cégeknek május 31-éig kell vallani a minimumadóról, illetve befizetni azt. Az érintettek az alkotmánybírósági döntésnek köszönhetően nyilatkozhatnak arról is, hogy nem alkalmazzák a minimális adóalapot, ez esetben azonban a társasági vagy a személyi jövedelemadó-bevallásukhoz kiegészítő nyomtatványt kell csatolniuk, amelyen részletesebben beszámolnak bevételeik és kiadásaik körülményeiről. A társasági adóról szóló törvény veszteségelhatárolással kapcsolatos rendelkezéseiből kiindulva nyilatkozatot tenni annak érdemes, aki megfelelő dokumentációval alátámasztva bizonyítani tudja, hogy adóalapja racionális okok miatt nem érte el az elvárt minimumot, vagyis gazdálkodása ésszerű volt, és az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, tehát mindent megtett az eredményes működés érdekében – véli Nyilas Bernadett. A KPMG tanácsadója szerint célszerű befizetni az adót, ha ezek a feltételek nem állnak fenn vagy ha annak összege kisebb terhet ró az adózóra, mint ha eleget tenne a nyilatkozattételi és az esetleges bizonyítási kötelezettségeinek. A döntéskor nem árt figyelembe venni az eddigi APEH-vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat, mivel az ellenőrzéseknél szubjektív tényezők is döntenek.

Minden vállalkozás maga tudja megítélni, hogy milyen „veszélyes” elemeket tartalmaz működése. Érdemes előre elgondolkozni azon, hogy az adózó mennyire képes racionálisan indokolni az esetlegesen felmerült nagy összegű tanácsadási, marketing-, oktatási, reprezentációs és egyéb költségeit – tanácsolja Nyilas. Probléma lehet például, ha a veszteséges működés ellenére kiemelkedő összegű juttatásokat kapnak a vezetők, a munkavállalók és a tulajdonosok, még ha ezt teljeskörűen le is adózza a társaság.

A revizorok számára az adóellenőrzések jelentős részében központi kérdést jelent a különböző költségelszámolások jogszerűségének megítélése. Tipikus hibának számít, hogy az adózó nem rendelkezik a költségelszámolás alapjául szolgáló bizonylatokkal, nyilvántartásokkal vagy azok hiteltelenek: hiányosak, hibásak, nem az adóalany nevére szólnak vagy nem létező gazdasági eseményt dokumentálnak – sorolja az adóhatóság szaklapjában megjelent cikkében Horváthné Ruprecht Szilvia. Az APEH osztályvezetőjének tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy az elszámolt költség nincs összefüggésben a gazdasági tevékenységgel vagy az adóalany a költség jogszerűségét egyéb bizonyítékokkal nem tudja alátámasztani, holott annak jellege indokolná. Ebbe a körbe tartoznak például az üzletviteli vagy marketingtevékenységről szóló számlák. A vizsgálatok tapasztalatai szerint ezeknél minimális a dokumentáltság, az adózók általában sem a szerződéses megállapodást, sem annak produktumait nem tudják bemutatni. A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint költségelszámolás szempontjából a szóban kötött, polgári jogi szempontból érvényes szerződés nem elegendő, mivel így a számlán feltüntetett gazdasági esemény nem ellenőrizhető. A revizorok gyakran találnak kivetnivalót az üzleti utak elszámolásában is. Alapvető hiba a számlák hiánya mellett, hogy a bizonylatok szerint az utazásokon sokszor olyan személyek vesznek részt, akik a vizsgált vállalkozással nem állnak jogviszonyban, illetve az elszámolások olyan beszerzéseket is tartalmaznak, amelyek a cég bevételszerző tevékenységével nem állnak összefüggésben. A gépkocsi-költségtérítést sokan úgy számolják el, hogy nem készítenek útnyilvántartást vagy hiányosan vezetik azt. Leggyakrabban a felkeresett üzleti partner megnevezését és az utazás célját felejtik le a dokumentációról, ami a revizorok álláspontja szerint súlyos hiányosság, mivel ezek alapján állapítható meg, hogy a tevékenységgel összefüggő, indokolt költséget számoltak el. Feltűnő lehet, ha a cég a raktárosnak vagy a portásnak fizet gépkocsi- költségtérítést.

A társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény minimumadóra vonatkozó módosításai július elsején lépnek hatályba, emiatt 2007. június 30-ára közbenső mérleget kell készíteni legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásáig.

Az idei évre azoknak a cégeknek nem kell alkalmazni a minimumadó szabályait, amelyeknél még 2007. augusztus 4-e előtt ér véget az üzleti év, és arról a szabályok szerint 150 napon belül, december 31-éig nyújtanak be társasági adóbevallást. Mentesül a minimumadó alól az is, akinél az üzleti év augusztus 4-e után ér véget, de bevallási kötelezettségét még az év végéig teljesíti. Ha az adózót olyan elemi kár éri, amelynek mértéke az előző évi árbevétel legalább 15 százalékára rúg, nem kell alkalmaznia a minimumadó szabályait. Amennyiben a kárról igazoló okmány nem szerezhető be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül jegyzőkönyvet kell eljuttatni az adóhatósághoz.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.