Kisebb bevétel iparűzési adóból


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkormányzatok számára nemcsak az lesz hatalmas érvágás, hogy jövőre az állami támogatásuk még az 1300 milliárd forintot sem éri el – holott a korábbi tervezet szerinti 1427 milliárdot sem tartották elfogadhatónak –, hanem az is, hogy a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevételük a krízis miatt feltehetőleg jelentősen megcsappan.

Tavaly a települések 505 milliárd forintnyi helyi – kommunális, telek-, építmény-, idegenforgalmi és egyéb – adót szedtek be, ebből 427 milliárd volt a hipa. A bevételcsökkenés attól függ, milyen az adott település gazdasági helyzete. Ahol viszonylag sok és a gazdasági válságtól kevésbé sújtott társaság tevékenykedik, a nehéz időszak ellenére sem látják túl sötéten a jövőt az önkormányzatok. Ám ahol mindössze egy-két komoly cég van, s ott tesznek lapátra több száz embert – mint például Nagyigmándon, ahol a Nypro Hungary Kft. tavaly december óta 900 dolgozójából 800-nak felmondott –, meglehetősen reménytelennek tűnik a helyzet.

Vannak olyan önkormányzatok, amelyek növekedési programokat hirdetnek meg, előre hoznak fejlesztéseket, ehhez kötvényeket bocsátanak ki, újabb
hiteleket vesznek fel, mondván, az a megoldás, ha mindenáron új munkahelyeket teremtenek. Mások inkább szorosabbra húzzák a nadrágszíjat, s ahol lehet, költségeket takarítanak meg, illetve számos településen valamilyen vegyes megoldásban gondolkodnak.
Nyíregyházán viszonylag optimisták, ebben az évben 4,1 milliárd forint hipa folyik be, s azt remélik, ez 2009-ben sem csökken. Csabai Lászlóné polgármester szerint a kereskedelem és a szolgáltatás ugyan visszaesik jövőre, ugyanakkor megérkeznek az uniós pénzek, ezekből pedig utak, ingatlanok épülnek, így az építőipar az idei gyenge teljesítménye után erőteljesen fellendül. A városban megtelepedett multinacionális cégek – amelyekkel folyamatosan kapcsolatban vannak – sem jeleztek nagy létszámú elbocsátásokat. A Michelin is csak azt közölte, a szezonmunkásait nem állandósítja. „Természetesen felkészültünk mi is a válságra, de nem keltünk pánikhangulatot, mert annak semmi értelme” – fogalmazott a Világgazdaságnak a szabolcsi megyeszékhely első embere. Így nem állnak le az önkormányzati beruházásokkal, s nem küldenek el közalkalmazottakat sem, mondván, ha már nem tudnak nekik elég pénzt adni, legalább biztonságot nyújtsanak nekik.

Az ország nyugati, elvileg szerencsésebb részén fekvő Szombathely azonban nagyobb gondban van, hiszen a városban számos olyan cég működik, amely az autóiparhoz kötődik, ez az ágazat pedig egyértelműen vesztese a krízisnek. Ipkovich György polgármester lapunknak elmondta, az idén 4,6 milliárd folyik be iparűzési adóból, s úgy kalkulálnak, mintegy 5-10 százalékkal lesz kevesebb jövőre. „A fejlesztéseket azonban nem fogjuk vissza, hiszen jelentős részük uniós forrásból valósul meg, s kár lenne ezeket az egyszeri és megismételhetetlen lehetőségeket elszalasztani. Így a föld alól is előteremtjük a szükséges önrészre való pénzt” – jelentette ki. S nem az egészségügyön, a kultúrán, oktatáson akarnak elsősorban spórolni – a szakképzésen különösen nem, hiszen a jól képzett szakemberekre rendkívül nagy szükségük van és lesz a cégeknek –, hanem például vagyonértékesítésből egészítik ki a város büdzséjét.

Tatabánya polgármestere arról számolt be a

Világgazdaságnak, hogy a náluk működő, főleg elektronikai cégeknél voltak ugyan elbocsátások, de legalább annyi dolgozót vettek, illetve vesznek fel olyan multik, mint például az gumiabroncsokat előállító Bridgestone, a fecskendőket gyártó amerikai BD, és a Grundfos is a városba helyezi át kutatás-fejlesztési központját, ez pedig szintén 2-300 új munkahelyet teremt. Az új kapacitások tehát pótolják a kiesőket, így nem kell attól tartani, hogy a jövőben csökkenne a 3,8 milliárd forintos hipabevételük. S a városi beruházások is folytatódnak, hiszen a színházra 3,5, a fürdőre 4 milliárdot költenek, s további fejlesztésekbe kezdenek. Ugyanakkor Bencsik János is tisztában van azzal, hogy a kisebb társaságok nem vészelik át egykönnyen a válságot.
Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke azonban nagyon elkeseredett. Mint lapunknak elmondta, a falvakat hatványozottabban sújtja a krízis, hiszen itt alig van vállalkozás. S a működő cégek versenyképessége is általában alacsony, a legtöbb olyan beszállító, amelynek jelentősen visszaesik vagy meg is szűnik a rendelésállománya. S mindezt súlyosbítja, hogy a kistelepüléseken – arányait tekintve – nagyobb mértékben csökken az állami normatíva, mint másutt.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]