Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Parlament mindkét tanácsi irányelvre – a digitális jelenléttel bíró vállalatok adóztatásáról, valamint a digitális szolgáltatási adóról szólóra – vonatkozó állásfoglalását nagy többséggel fogadta el.
A képviselők az adóköteles szolgáltatások listájához hozzáadták “a digitális interfészeken keresztül történő tartalomszolgáltatást, mint például videók, hanganyagok, játékok vagy szövegek szolgáltatása”. A digitális tartalomszolgáltatás attól függetlenül adóköteles, hogy a szóban forgó digitális tartalom az adott jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. A digitális tartalmat értékesítő online platformok, mint például a Netflix, tehát adókötelesnek minősülnének.
Alacsonyabb küszöbérték az adóköteles bevételekre
A képviselők megegyeztek az EU-ban megtermelt adóköteles bevétel alsó határának csökkentésében. A jogszabály minden olyan jogalany esetében alkalmazandó lenne, amelynek európai uniós bevételei az adott pénzügyi évben meghaladják a 40 millió eurót. Az Európai Bizottság 50 millió eurót elérő küszöbértéket javasolt.
Digitális szolgáltatási adó (dsza): átmeneti megoldás
A képviselők hangsúlyozták, hogy a digitális szolgáltatási adó mindössze átmeneti megoldás. Állandó megoldásnak a jelentős digitális jelenlét, a közös vállalati konszolidált adóalap, vagy más hasonló, az OECD és az ENSZ szintjén elfogadott szabályok minősülhetnének.
A digitális szolgáltatási adóról szóló irányelv jelentéstevője, Paul Tang (S&D, Hollandia) szerint „mind az Európai Parlament, mind pedig az európai emberek azt akarják, hogy a technológiai óriások fizessék az adóikat. Ezért szavaztunk egy ambiciózusabb digitális szolgáltatási adóra, megadóztatva az online streaming szolgáltatásokból származó bevételeket is. Az alapvető méltányosságról van szó, ahol mindenki méltányos részt fizet.”
A jelentős digitális jelenlétről szóló irányelv jelentéstevője, Dariusz Rosati (EPP, Lengyelország) szerint: „Az adót ott kell megfizetni, ahol az adott cég értékteremtése megvalósul, függetlenül attól, hogy digitális, vagy pedig hagyományos vállalatról beszélünk. A viták és a kölcsönös vétók a Tanácsban odáig vezettek, hogy az EU képtelen megbirkózni ezzel a problémával. Az Európai Uniónak irányadónak kellene lennie, eközben pedig folytatni kell a munkát egy nemzetközi megoldás kidolgozása érdekében az OECD szintjén. Itt az ideje cselekedni!”
Szavazási eredmények
A digitális szolgáltatási adóról szóló irányelvről taglaló jelentést 451 igen, 69 nem és 64 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. A jelentős digitális jelenlét társasági adóztatásáról szóló irányelvet tárgyaló jelentést 439 igen, 58 nem és 81 tartózkodó szavazattal fogadták el.
A Parlamentnek konzultációs jogköre van az adójogszabályok tekintetében (EUMSz 115. cikkely). Ennélfogva a jelentések a Tanács elé kerülnek, amely egyhangúlag dönthet a szabályok végleges tartalmáról. A Parlament jóváhagyást sürget még azelőtt, hogy mandátuma 2019 áprilisában lejár.
2013 júliusában az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy közös vállalati adóalapot kell létrehozni. Az Európai Bizottság ezután egy korábbi, 2011-es javaslatát két irányelvre osztotta: egy közös társaságiadó-alapra (CCTB) és egy közös összevont társasági adóalapra (CCCTB) vonatkozó irányelvre. Mindkét irányelv tervezetét 2016 októberében nyújtották be és mindkettő vár a Tanács beleegyezésére. Állásfoglalásaiban az Európai Parlament határozottan támogatta a társasági adózás átfogó reformját, és bevezette a „digitális jelenlét” fogalmát, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a digitális vállalatok megadóztatását.
2018 márciusában az Európai Bizottság két külön jogszabályt terjesztett elő a digitális tevékenységeknek az EU-ban való igazságosabb adóztatására vonatkozóan. Az első javaslatnak (a jelentős digitális jelenlét vállalati adóztatása), amelyet az előnyben részesített megoldásként mutattak be, a társasági adószabályok megreformálása a célja, így a nyereség bejegyzése és adóztatása ott történne, ahol a vállalkozások kapcsolatba lépnek a felhasználókkal a digitális csatornákon keresztül. A második javaslat (digitális szolgáltatási adó) egy átmeneti adó, amely lefedi azokat a főbb digitális tevékenységeket, amelyek jelenleg az EU-ban adómentességet élveznek.
(europarl.europa.eu)
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
