Kivezeti a kormány a szakképzési hozzájárulást jövőre

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől két százalékponttal tovább csökkennek, a szakképzési hozzájárulás megszűnik, a szociális hozzájárulási adó kulcsa fél százalékponttal csökken – derül ki a kormány frissen beadott jövő évi költségvetési javaslatából. A kormány a javaslat indoklásában összegyűjtötte a közelmúlt és közeljövő nagyobb szabású adóintézkedéseit, amelyeket e helyen közreadunk.

(A felsorolás a törvényjavaslat szövegéből származik, kommentár nélkül közöljük.)

– A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-jétől ismét 2 százalékponttal csökkent, 17,5%-ról 15,5%-ra, mivel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán meghatározott adócsökkentési feltételtől a kormány eltekintett. Ezzel összhangban a kisvállalati adókulcs 2021. január 1-jétől újabb 1 százalékponttal, 11%-ra csökkent.

– A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, melynek keretében az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül, a szociális hozzájárulási adó kulcsa
0,5 százalékponttal csökken.

-A munkaerő-piacra visszatérők kedvezménye automatikus segítséget nyújt a koronavírusjárvány következtében állásukat elvesztő munkavállalóknak. A munkáltató a minimálbérig mentesül a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetése alól a foglalkoztatás első két évében, harmadik évben pedig a szociális hozzájárulási adóból 50%-os kedvezményt vehet igénybe a minimálbérig.

-A beruházások ösztönzése érdekében az elmúlt időszakban egy többlépcsős folyamat során eltörlésre kerültek a társasági adóban a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozások. 2020-ban megszüntetésre került a fejlesztési tartalék nyereségarányos, 50%-os korlátja (mely rendelkezést már a 2019. adóévre is alkalmazni lehetett). Ezáltal lehetővé vált a fejlesztési tartaléknak az adózás előtti nyereség teljes összegéig történő igénybevétele, figyelemmel a tízmilliárd forintos felső határra. 2021-től pedig a tíz milliárd forintos értékhatár is eltörlésre került, mely által a fejlesztési tartalék már korlátlanul alkalmazhatóvá válik a teljes nyereségre.

– A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken.
2022. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső, ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében már a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén
is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.

-A kisvállalati adó (kiva) szabályozása 2017-től jelentősen egyszerűsödött, az adóalanyiság belépési és megszűnési korlátai egyaránt emelkedtek. 2021-ben a kiva belépés árbevételi és mérlegfőösszeg korlátja 3 milliárd forintra emelkedett, ezzel
összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra növekedett.
Az adónem kulcsa – a szociális hozzájárulási adóteher mérséklésével párhuzamosan – fokozatosan csökkent az elmúlt években. 2021. január 1-jétől 1 százalékpontos csökkenéssel 12%-ról 11%-ra mérséklődött az adókulcs, mely ezáltal még kedvezőbb
adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások részére.

-Az iparűzési adót érintően lényeges intézkedés, hogy 2021-re vonatkozóan a 4 milliárd forint árbevétel, vagy mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a maximális iparűzési adó mértéke 1%-ban került meghatározásra. Az érintett
vállalkozások már a 2021. évben fizetendő adóelőlegeikre vonatkozóan is érvényesíthetik az 50%-os mérséklést, amennyiben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) részére február 25-ig benyújtották az adóelőleg-csökkentési nyilatkozatot. Az adóelőlegek
mérsékléséről nem nyilatkozó vállalkozások az adókedvezményt a 2021. adóévről szóló, 2022 májusában történő elszámolás során vehetik igénybe.

– Magyarország továbbra is elkötelezetten részt vesz az agresszív adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben. Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve előírásainak megfelelően Magyarország 2018-ban módosította az ellenőrzött külföldi társaság
szabályait, 2019-től pedig bevezette az irányelvben előírt kamatlevonhatósági korlát szabályokat. Ezen túl az irányelv többi rendelkezése, a tőkekivonás kezelésére vonatkozó szabályok és a hibrid eszközök (az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülés) elleni szabályok is átültetésre kerültek 2020-ban. 2021 elején Magyarország ratifikálta az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezményt, amely további eszközöket biztosít az
agresszív adótervezés elleni fellépésre.

(T/16118. számú TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2022. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL)


Kapcsolódó cikkek:


2021: újabb adózási könnyítések
2021. január 12.

A koronavírus-járvány hatásait az élet minden területén érzékeljük, de tudjuk, hogy a hatások különösen súlyosan érintettek egyes gazdasági vállalkozásokat. Erre tekintettel a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében a kormány több, a vállalkozásokat kedvezően érintő adóváltozásról döntött az év végén. Ezek közül a négy legfontosabbat mutatjuk be röviden itt.

A gazdaságvédelmi intézkedések részletei
2020. november 16.

A járványügyi korlátozások mellett megszülettek az első gazdaságvédelmi intézkedések is, melyeket ebben a cikkben minden eddiginél részletesebben ismertetünk.