Könnyebb lesz behajtani a közös költséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosult a társasházi törvény, könnyebb lesz fellépni a közös költséget nem fizető lakókkal és a rosszul dolgozó közös képviselőkkel szemben, ugyanis az ügyészség törvényességi felügyeleti jogot gyakorol a társasházak működése felett.

A 2009. évi LXXXIX. törvény módosítja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt, amely – az ügyészi felügyelet kivételével – napokon belül hatályba lép.

Az új szabályok értelmében a lakóközösségnek több lehetősége lesz a közös költséget nem fizető adósokkal szembeni fellépésre. Ha valaki hat hónapja elmarad a közös költséggel, és a fizetési felszólításokra sem reagált, akkor bírósági eljárás indítható ellene. A most elfogadott jogszabály szerint ugyanis kétszeri sikertelen kézbesítése után is jogi útra terelhető a nem fizető lakók ügye, és az eljárás végrehajtással is zárulhat. A bírósági eljárás tehát megindulhat, aminek következtében a lakóközösségnek lesz egy végrehajtható döntés a kezében.

Januártól azokban az esetekben, amikor a törvényes működéssel kapcsolatban aggályai vannak a lakóknak (például nem hívják össze a közgyűlést, nincs hatályos szervezeti és működési szabályzat, nem számolnak el megfelelően a ház pénzével), lehetőség lesz az ügyészséghez fordulni.

Eddig csak a lakóközösség egészének, vagyis a közgyűlésnek voltak igazi eszközei, azok közül is leginkább csak egy: a közös képviselő leváltása. A módosítás következtében azonban akár egy lakó is felléphet, ha visszásságokat tapasztal, az ügyésznek pedig mindent meg kell tennie a törvényes működés helyreállítása érdekében – azaz felszólíthatja a közös képviselőt a törvényes állapot helyreállítására, összehívathajta a közgyűlést, bírósághoz fordulhat, illetve ha mindez hatástalan, akár felügyeleti biztost is kinevezhet.

Fontos változás, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges, szemben az eddigi 4/5-ös aránnyal.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.