Körbetartozások: elindulhat egy tisztulás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Intrum Justitia követeléskezelő társaság tavalyi felmérése szerint Magyarországon 3-4 milliárd forint a lejárt követelések összege, és a cégek adóssága egyre nő. Bár nem ad valamennyi problémára megoldást, mindenképpen előremutató a parlament által hétfőn megszavazott, a körbetartozások mérséklésére irányuló törvénymódosító csomag – vélekednek az üzleti szféra képviselői.
Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója például úgy látja, ha a jogszabály bizonyos káros gyakorlatokon nem is tud változtatni, legalább elindulhat egy biztató tisztulási folyamat. Vadász György, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke szerint az új szabályok különösen az építőiparban idézhetnek elő kedvező változásokat. Más kérdés, hogy – mivel a nagyobb közbeszerzési kiírások az év első felére datálódnak – a törvény hatásai inkább jövőre lesznek érzékelhetők.
Először úgy látszott: elegendő csupán a közbeszerzési szabályokon alakítani. A tavaly ősszel benyújtott törvényjavaslat lényege az volt, hogy ne csak a nyertes ajánlattevő élhessen inkaszszóval az ajánlatkérővel szemben, hanem a szerződéses láncolat többi tagja is. A szakmai érdekképviseletek azonban nyomós érvekkel megfúrták a tervezetet, így – széles körű egyeztetések után – ez év tavaszán már sokrétűbb javaslat került a parlament elé, amely a közbeszerzési törvény mellett a csődtörvényen és a Ptk.-n is módosított.
A közbeszerzési törvényt érintő változások nagyobb biztonságot adnak a vállalkozásoknak az ajánlatkérővel szemben. Így az köteles lesz ajánlati felhívásában a teljesítésének feltételeit is megadni. Tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a nyertessel kötött szerződés tartalmi elemeire: egyebek közt nyilvánosságra kell hoznia az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, annak megtörténtét vagy megtagadását is.
A szabályozás egyik legfontosabb eleme a Ptk.-nak az a rendelkezése, amely – díjkövetelése erejéig – jelzálogjogot biztosít a vállalkozónak a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon. Az idevágó passzus azt is kimondja, hogy az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. A javaslat eredetileg csak lehetőséget adott volna a jelzálogjogra. Ám – figyelemmel a jelzálogjog törvényen alapuló jellegére, de még inkább a felek közötti, többnyire egyenlőtlen erőviszonyokra – kötelező előírássá vált, így valóban hatékony eszköz lehet az építési vállalkozó kezében a nem fizető megrendelővel szemben. A csődtörvény pedig ezentúl nem ad egérutat a rosszhiszemű adósnak, ha a hitelező felszámolást kezdeményez ellene.
Forrás: Világgazdaság
