Köztartozással nem kapnak pénzt az alvállalkozók a közbeszerzési eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH részletes tájékoztatóban hívja fel a figyelmet, hogy március elsején hatályba lépnek a közbeszerzési eljárásban érintett vállalkozókra vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályok. Százezer forint feletti kifizetés csak annak az alvállalkozónak teljesíthető, aki 15 napnál nem régebbi nullás igazolással igazolja, hogy nincs köztartozása.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. §-ának értelmében a közbeszerzéseknél 2008. március 1-jétől új felelősségi szabályok lépnek hatályba a közpénzek védelme érdekében.

A nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján havonta nettó módon, azaz forgalmi adót nem tartalmazó 100 ezer Ft-ot meghaladó kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a kifizetést megelőzően a jogosult bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi adóigazolást a fizetésre kötelezett vállalkozónak. A felelősség a vállalkozói lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből fizetnek.

Tájékoztatási kötelezettség

A közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződésnél a vállalkozó köteles tájékoztatni az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály (Art. 36/A. §) hatálya alá esik. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankcióval jár: a vállalkozó kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Egyetemleges felelősség

Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud nullás együttes adóigazolást bemutatni, azaz tartozása van, a vállalkozó az adóhatóság intézkedéséig visszatartja a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. Amennyiben ezt nem teszi, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Ha az adóigazolás tartozást mutat, az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.

Az igazolás tartalma

Az eljárás során megkövetelt adóigazolás egy nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás. Az együttes igazolás tartalmazza mind az állami adóhatóságnál, mind a vámhatóságnál fennálló köztartozás fennállását vagy annak hiányát. Az igazolás iránti kérelmet elegendő az állami adóhatóságnál előterjeszteni, ezután az adóhatóság megkeresi a vámhatóságot és beszerzi az igazolás kiállításához szükséges adatokat. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét) és adóazonosító számát.
Az igazolás iránti kérelem elektronikus úton is beszerezhető. A kérelem illetékmentesen terjeszthető elő, és az adóhatóság 8 napon belül köteles kiadni az igazolást.

Forrás: APEH


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]