Kripto-ügyletek a bevallásban és májusi üzemanyagárak | NAV-Figyelő 15. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ehavi üzemanyagnormákról és a kriptojövedelem bevallás módjáról, az elmaradt korábbi kriptojövedelmek kezeléséről olvashatnak az eheti NAV-Figyelőben.

1. Közzétette a NAV a 2023. májusra vonatkozó üzemanyagárakat

A NAV a Hivatalos Értesítőben közleményében közzétette a május hónapra vonatkozó, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak, ezek a következők.

Ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz CNC autógáz
2023. május 616 Ft/l 606 Ft/l 666 Ft/l       359 Ft/l 899 Ft/kg

2. A kripto-ügyletekből származó jövedelem és az SZJA bevallás

Az adóhatóság közzétett egy rövid tájékoztatót, amelyben a kriptoeszközökkel végzett ügyletekből származó jövedelem adózását mutatja be.

A NAV kiemeli, hogy a 2022-es évben ebből származó jövedelmet fel kell tüntetni a személyi jövedelemadó-bevallásban. Ehhez a legfontosabb információk pedig a következők.

  • A kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelem, így azután 15 százalék szja-t kell fizetni, amelyet május 22-ig az általános adóbevalláson kell feltüntetni.
  • Az adott évi, igazolt költségek, így például a kriptoeszköz vételára vagy a bányászathoz kapcsolódó, igazolt kiadások levonhatók a bevételből. A jövedelem után fizetendő adó adókiegyenlítéssel csökkenthető az ügyleti veszteség adótartamának megfelelő mértékkel.
  • Mindemellett, a 2021 előtti ügyletek után, aki jövedelmet SZJA-bevallásában nem állapított meg, ezen ügyletek eredményét 2022-es ügyleti eredményként veheti figyelembe.

A jövedelem megállapítása

A kriptoeszközökkel végzett ügyletek jövedelme után csak akkor kell adózni, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltják, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárolnak (így például kriptoeszköz másik kriptoeszközre való váltásakor nem).

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből az adóévben elért ügyleti nyereség, vagyis a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelem kiszámításához a kriptoeszközzel végzett ügyletek tárgyévi összes bevételéből le kell vonni a kriptoeszköz megszerzésére fordított összes tárgyévi igazolt kiadást. A kiadásokba beszámítható a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt valamennyi kiadás, így például a díjak, jutalékok is.

Ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani.

Megszerzésre fordított tárgyévi kiadásként vehető figyelembe

  • kriptovaluta vásárlásakor a vételár;
  • kriptovaluta bányászatakor a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadás;
  • a vagyontárgy megszerzésére fordított, igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéskori szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély valamilyen vagyontárgy, például ingóság, ingatlan értékesítésekor, annak ellenértékeként szerezte;
  • a megszerzett kriptoeszköznek a bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte.

Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2022-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2022-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre.

Nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a bevallással értintett évben érvényes minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint, és

  • a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint
  • az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.

A kriptoügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek az önállóan elkészített 22SZJA-bevallásában fel kell tüntetnie, vagy azzal ki kell egészítenie a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet az eSZJA felületen.

Veszteség

Az adóbevallásban az ügyleti veszteséget fel kell tüntetni, ha a magánszemély a soron következő két adóévben azt figyelembe szeretné venni. Fontos, hogy az adókiegyenlítés csak akkor alkalmazható, ha a veszteség keletkezésének adóévére vonatkozó bevallásban a veszteség összegét feltüntették.

Az adókiegyenlítéssel a kriptoügyletből származó jövedelem után fizetendő adó csökkenthető az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel. Az adókiegyenlítés összege az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptoügyletből származó veszteség 15 százaléka, amiből le kell vonni a már érvényesített adókiegyenlítés összegét.

Korábbi, be nem vallott kripto-jövedelem

Ha valaki a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben bevételt szerzett, de azután jövedelmet nem állapított meg, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe.

A 2021-es adóévet megelőző adóévekben végrehajtott kriptoügyleteknél nem adóévenként kell az eredményt megállapítani, hanem minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe kell számolni, és ezt kell a 2022. év ügyleti eredményeként figyelembe venni.

A kiszámított jövedelmet a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban kell feltüntetni. Az adót a bevallási határidőig, azaz 2023. május 22-ig kell megfizetni. Ezzel a megengedő szabállyal elkerülhető a korábbi évek bevallásainak önellenőrzése, illetve a pótlékfizetési kötelezettség.

A fentieken túl a NAV-figyelőben IDE kattintva részletesen olvashat az eheti adótraffipax helyszínekről is. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.