Lendületben az adóellenőrök – senki sem úszhatja meg!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ebben az évben az ingatlanberuházókat és -forgalmazókat, a gépkocsi-importőröket, a kábeltelevíziós szolgáltatókat, illetve az ügyvédi, a könyvelő-, és az adótanácsadó irodákat ellenőrzi a fővárosi adóhatóság.

A nagy visszaigénylők, a kiemelt adózók és a luxusadó fizetésére kötelezettek ellenőrzése évek óta folyamatos. A tapasztalatok szerint a vállalkozások 70 százalékánál találnak kisebb-nagyobb hibát. Luxusadó-bevallást viszont olyanok is beadnak, akiknek ingatlana nem éri el a meghatározott értékhatárt.

Az idén az ingatlanberuházók és -forgalmazók, a gépkocsi-importőrök, a kábeltelevíziós szolgáltatók, illetve az ügyvédi, a könyvelő-, és az adótanácsadó irodák köréből kerülnek ki azok a vállalkozások, amelyeket a fővárosi adóhatóság ellenőriz – tudta meg a Független Hírügynökség Deli Lajostól, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyi osztályának vezetőjétől.

Április 30-ig 104 vizsgálatot zártak le, és az ellenőrzött vállalkozások 71 százalékánál találtak kisebb-nagyobb hibát. A fővárosi adóhatóság vezetője elmondta: ez az arány azért is ilyen magas, mert minden évben olyan tevékenységi köröket jelölnek ki ellenőrzésre, ahol a tapasztalatok szerint sok a jogértelmezési hibalehetőség.

A főváros évente körülbelül 1200 vizsgálatot folytat le. Rendszeresen ellenőrzik a kiemelt adózókat és a nagy visszaigényelőket, de tavaly óta ez a kör bővült a luxusadó fizetésére kötelezettekkel. A 230 ezer budapesti vállalkozás 5-6 százaléka számít kiemelt adózónak, de ők fizetik be az iparűzési adó 85 százalékát. Ebben az évben összesen 167 milliárd forint iparűzési adó beszedését tervezi a főváros, ennek döntő része a pénzintézetektől, biztosítóktól, a nagy áruházláncoktól, a telekommunikációs cégektől és a gyógyszergyáraktól folyik be.

Az adóhivatallal és a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve továbbra is keresi és ellenőrzi a főváros azoknak a nagy értékű ingatlanoknak a tulajdonosait, akik nem fizetnek luxusadót. A törvény szerint ezt az adónemet 2006-ban vezették be: 100 millió forint feletti, magánszemély tulajdonában lévő ingatlan után kell befizetni a 100 millió feletti rész 0,5 százalékát.

Deli Lajos elmondta: a fővárosban tavaly óta összesen 557 luxusadó bevallás érkezett be, de az derült ki, hogy ebből csak 440 ingatlan értéke éri el az adókötelezettség határát. Tavaly csaknem 100 millió forint luxusadó folyt be a fővárosban, az idén eddig 63 millió.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.