Lenullázhatja a minimálbér-emelés az akciótervet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kedden benyújtja a kormány a munkavédelmi akcióterv részletes szabályait az Országgyűlésnek, majd egyeztetést kezd az érintettekkel. A munkaadók szerint a 4,2 százaléknál nagyobb minimálbér-emelés lenullázná a járulékcsökkentések hatását.


A kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek a 2013. évi költségvetéshez kapcsolódó 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi programot, az adótörvényeket módosító javaslat keretében – jelentette be Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülését követő tájékoztatón. Az Adó Online természetesen azonnal beszámol a törvényjavaslatról és értelmezi is azt.

A csomag benyújtását követően megkezdődik a program részleteinek egyeztetése az érdekképviseletekkel, s az egyeztetések után ősszel, feltehetően szeptemberben fogadhatja el a módosított törvényeket a parlament – mondta Balog Ádám. Közölte: a csomag forrásait mindenképpen megteremti a kormány.

Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkahelyvédelmi program keretében egyeztetni kell a jövő évi minimálbérekről és bérminimumról, a bérkompenzációról, valamint a járulékcsökkentő csomagról. E három kérdés ugyanis szerves egységet képez. A munkaadók a jövő évi várható infláció mértékéig, 4,2 százalékig látják elfogadhatónak a bruttó minimálbér, illetve szakmunkás bérminimum emelését. Amennyiben ettől eltérő döntés születik, akkor a járulékcsökkentő csomag hatástalan maradhat – mondta.

A vállalkozói szövetségek támogatják a kormány munkahelyvédelmi programját, mivel az a véleményük, hogy az jelentős élőmunka tehercsökkentést eredményezhet – közölte Dávid Ferenc. „A megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy a járulékcsökkentési programot több ütemben kívánja megvalósítani a kormány, azaz a következő években tovább mérséklődhetnek az élőmunka terhei” – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Kérdésre válaszolva Balog Ádám elmondta: a jövő évi tranzakciós illetékből származó bevétel megfelelő forrása lehet a csomagnak, a következő hetekben dől el az, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által befizetendő illetéket a MÁK hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni. Hozzátette azt is, hogy a jegybank által befizetendő illeték összegének kompenzálása nem a 2013. évi, hanem a 2014. évi költségvetést érinti.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.