Még évekig benyúlhatunk Állam bácsi zsebébe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évtől folyósított lakáshitelek után már nem jár adókedvezmény, de a legkésőbb a tavalyi év végégi felvett kölcsönök még akár hosszú évekre is feljogosíthatnak az állami visszatérítésre.

Mint ismert, az idei évtől már nem jár adókedvezmény a lakáshitelek törlesztése után. Kivétett képez ez alól, ha a kölcsön visszafizetését legkésőbb tavaly megkezdték, ekkor ugyanis a kedvezmény a 2006-os feltételek szerint számolható el a továbbiakban is. Ennek megfelelően a lakáshitelek után járó adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető az adós. vagy az adóstárs részéről (a kedvezmény összege kettejük között nem megosztható).

Azonban az első öt év után is igénybe veheti az adókedvezményt az, akinek az adott évben családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van és a felvett hitel részben, vagy egészben megelőlegező kölcsönnek minősül, vagy a hitel igénylője a hitel igénylésekor nem volt jogosult lakásépítési kedvezményre illetve megelőlegező kölcsönre.

A kedvezmény mértéke a megfizetett tőketörlesztés, kamatfizetés, kezelési költség és folyósítás díj 40 százaléka, feltéve hogy az adós kamattámogatásba részesül, a felvett hitelek összege a 15 millió forintot nem haladja meg és a lakáshitel meghatározott célú, azaz lakótelek, új lakás megvásárlására, vagy új lakás építésére, építtetésére fordítják.

A kedvezmény mértéke 30 százalékos az egyéb esetekben, feltéve, hogy a lakáscélú hitelek összega a 10 millió forintot nem haladja meg. Az igénybe vehető adókedvezmény összege – a 2006-os szabályoknak megfelelően – az évi 120 ezer forintot egyik eseben sem haladhatja meg.

A kedvezmény igénybevétele továbbra is jövedelemkorláthoz kötött, így 3,4 millió forint fölött már csak csökkentett összegű kedvezmény jár és 4 milliónál a jóváírás teljesen eltűnik. Kivéve, ha a tulajdonos- és adóstárs élettárs/házastárs az adóévben 6 hónapot meghaladó mértékben volt gyesre jogosult, ekkor ugyanis a kedvezmény 4,4 milliós jövedelem felett kezd elfogyni és 5 milliónál szűnik meg.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]