Még mindig devizában adósodunk el inkább

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felmérések szerint a lakáspiac az elkövetkező hónapokban a kereslet szűkülése miatt minden bizonnyal stagnál, a beruházók többsége ugyanakkor úgy véli, az árak, ha csak szerény mértékben is, de nőni fognak.

Mindez a hitelkeresletre is hatást gyakorol, sőt már gyakorolt is, hiszen az idei évben mérséklődött a lakáshitel-szerződések száma és a felvett hitelek állománya is. Ez a tendencia érvényesült minden területen, éppen úgy az új lakások, mint a használtak vásárlása esetében, függetlenül attól, támogatott vagy nem támogatott kölcsönről van szó.

A forinthitelek végérvényesen háttérbe szorultak az euró- és a svájcifrank-alapú hitelekhez képest, ráadásul most már az ugyan kockázatosabb, de igen alacsony törlesztőrészleteket hozó jenalapú konstrukciók is megjelentek a kínálatban. (A jenhitelek kockázataira épp tegnap hívta fel a figyelmet [1] a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.) A fentiek valószínűleg annak fényében sem változnak majd, hogy az elmúlt időszakban mind az Európai Központi Bank, mind a Svájci Nemzeti Bank emelt a kamatszinteken, míg a Magyar Nemzeti Bank mérsékelte a jegybanki alapkamatot, sőt további hasonló lépések várhatóak.

A tapasztalatok szerint a hazai termékek árazására egyelőre semelyik döntés nem gyakorolt hatást. A bankok feltehetően az ügyfélszerzés miatt nem érvényesítették a devizahitelek esetében a magasabb kamatokat, igaz, szakértők szerint még jó ideig arra sem kell számítani, hogy a magyar jegybanki kamatcsökkentés hatása megjelenik a kölcsönöknél. A svájci hitelek dominanciáját – az euró mellett csupán az szól, hogy bevezetése után néhány év múlva számunkra is ez lesz a fizetőeszköz, így az árfolyamkockázatot csak addig ˝futjuk˝ – egyelőre komolyan nem fenyegeti semmi.

Az igen alacsony japán kamatszint miatt a jen ugyan reális alternatíva lehet, de ajánlat – bár legutóbb már a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP jelentkezett Világhitel néven ilyen konstrukcióval – jelenleg alig van a piacon. A szakértők szerint a jennél a többi devizanemhez képest jelentősebb árfolyamkockázatot a hosszú törlesztési idő ugyan általánosságban mérsékelheti, de nálunk az ügyfelek 40-60 évre nem szívesen jegyeztetnek be jelzálogjogot az ingatlanukra.

Forrás: Index

---