Még mindig devizában adósodunk el inkább


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felmérések szerint a lakáspiac az elkövetkező hónapokban a kereslet szűkülése miatt minden bizonnyal stagnál, a beruházók többsége ugyanakkor úgy véli, az árak, ha csak szerény mértékben is, de nőni fognak.

Mindez a hitelkeresletre is hatást gyakorol, sőt már gyakorolt is, hiszen az idei évben mérséklődött a lakáshitel-szerződések száma és a felvett hitelek állománya is. Ez a tendencia érvényesült minden területen, éppen úgy az új lakások, mint a használtak vásárlása esetében, függetlenül attól, támogatott vagy nem támogatott kölcsönről van szó.

A forinthitelek végérvényesen háttérbe szorultak az euró- és a svájcifrank-alapú hitelekhez képest, ráadásul most már az ugyan kockázatosabb, de igen alacsony törlesztőrészleteket hozó jenalapú konstrukciók is megjelentek a kínálatban. (A jenhitelek kockázataira épp tegnap hívta fel a figyelmet [1] a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.) A fentiek valószínűleg annak fényében sem változnak majd, hogy az elmúlt időszakban mind az Európai Központi Bank, mind a Svájci Nemzeti Bank emelt a kamatszinteken, míg a Magyar Nemzeti Bank mérsékelte a jegybanki alapkamatot, sőt további hasonló lépések várhatóak.

A tapasztalatok szerint a hazai termékek árazására egyelőre semelyik döntés nem gyakorolt hatást. A bankok feltehetően az ügyfélszerzés miatt nem érvényesítették a devizahitelek esetében a magasabb kamatokat, igaz, szakértők szerint még jó ideig arra sem kell számítani, hogy a magyar jegybanki kamatcsökkentés hatása megjelenik a kölcsönöknél. A svájci hitelek dominanciáját – az euró mellett csupán az szól, hogy bevezetése után néhány év múlva számunkra is ez lesz a fizetőeszköz, így az árfolyamkockázatot csak addig ˝futjuk˝ – egyelőre komolyan nem fenyegeti semmi.

Az igen alacsony japán kamatszint miatt a jen ugyan reális alternatíva lehet, de ajánlat – bár legutóbb már a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP jelentkezett Világhitel néven ilyen konstrukcióval – jelenleg alig van a piacon. A szakértők szerint a jennél a többi devizanemhez képest jelentősebb árfolyamkockázatot a hosszú törlesztési idő ugyan általánosságban mérsékelheti, de nálunk az ügyfelek 40-60 évre nem szívesen jegyeztetnek be jelzálogjogot az ingatlanukra.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.