Megadóztatnák az adóparadicsomban érlelődő offshore cégeket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évente több mint 300-400 offshore céget alapítanak magyarországi tulajdonosok, egyes becslések szerint több pénz megy ki így az országból, mint Lengyelországból. A kormány megadóztatná az adóparadicsomban alapított cégeknek címzett összegeket is.

A gazdaság fehérítését az új kormány is folytatja, mi több: olyan jövedelmek adóztatását is megkísérli, amelyekhez az előző kabinetek véletlenül sem nyúltak volna hozzá – ősszel még amnesztiát adtak az így kimenekített pénzek hazahozóinak. A napokban megjelent válságkezelési terv szerint megadóztatnák a magyarországi tulajdonos kezében lévő, adóparadicsomban alapított off-shore cégeknek kiutalt pénzeket is, nem csak az onnan hazaérkezőket. Ismét forrásadóval terhelnék meg a jobbára költségként elszámolt, külföldre menő pénzeket, amelyeket olyan országokban lévő cégeknek fizetnek ki, amelyekkel nincs Magyarországnak kettős adóegyezménye. A javaslatot azonban még nem nyújtották be a parlamenthez.

Hasonló forrásadó korábban is volt Magyarországon, nagyjából hét évvel ezelőtt szüntették meg. Az adó a belföldi forrásból fizetett kamatra, jogdíjra, hazai társaságban lévő részesedés eladásából származó árfolyamnyereségre, valamint egyéb szolgáltatási díjakra vonatkozna. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa elmondta: azokkal az országokkal, amelyekkel élénk kereskedelmi kapcsolata van hazánknak, kötöttünk adóegyezményt, a rég-új adó pedig a többi országra vonatkozna – például az összes dél-amerikai államra Brazília kivételével, valamint a csendes-óceáni szigetekre. A forrásadóval azt lehet majd elérni, hogy az itt képződő jövedelmet ne lehessen adófizetés nélkül, költségként elszámolva kivinni olyan országokba, ahol nem, vagy csak nagyon alacsony adót fizetnek utána.

Az offshore cégekben keletkezett jövedelem megadóztatása már nehezebb. Először is pontosítani kell az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaság fogalmát az adójogszabályokban. Ma gyakorlatilag csak arra utal a definíció, hogy az adott cég alacsony adózású országban van (a hazai társasági adószint kétharmadánál – ez 10,66 százalékos most – alacsonyabb a ténylegesen fizetett adó), amely ország nem az EU, illetve az OECD tagja, valamint nem kötöttünk vele a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt a társasági adó terén. Erdős Gabriella úgy látja, az uniós gyakorlatnak megfelelően arra is ki kellene térni, hogy az alacsony adózású országba miért települt be a cég, vagyis folytat-e ott valós tevékenységet. Ugyanis, ha folytat, akkor feltételezhető, hogy a kitelepülés üzleti döntés volt, amelyet nem pusztán az adóelkerülés vezérelt. Ekkor pedig nem kellene pluszadóval büntetni – például egy hazai cég hong-kongi csipgyártó vállalatát.

Persze ahhoz, hogy a tevékenység valódiságát lehessen vizsgálni, eleve tisztában kell lenni a tulajdonosi körrel, és nem árt jó kapcsolatokat ápolni az offshore cég országának adóhivatalával. Az adóparadicsomnak nevezett egzotikus országok, szigetek legtöbbjénél ez eleve nem megy, sok helyen eleve nincs adóhatóság. Sőt az ilyen államok egy részét leginkább azért választják az offshore cégalapítók, mert azok névtelenséget garantálnak, vagyis abból élnek, hogy nem adják ki a náluk bejegyzett cégek tulajdonosainak a nevét, a cégadatokat.

A külföldi gyakorlat alapján Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere azt valószínűsíti, hogy az állam egyfajta forrásadót vet majd ki az offshore cégeknek kifizetett szolgáltatási díjakra, esetleg a termékértékesítési tranzakciók értékére is, valamint a kifelé menő osztalékokra. Az osztalékkifizetést ott tudják majd könnyen nyomon követni, ahol a cégjegyzék szerint a hazai leánycég anyavállalata offshore státusú. Kalocsai Zsolt szerint ma mintegy 1500 ilyen cég van – a Máltán és Cipruson bejegyzett anyavállalatokkal együtt 1700-1800. Hogy milyen mértékű lehet ez az adó, nem tudni. Kalocsai Zsolt arra számít, akár 10 százalék felett is lehet. Az uniós csatlakozás előtt ugyanis 5-10-15 százalékkal adóztatták az ilyen, külföldre kifizetett osztalékokat.

Erdős Gabriella szerint ennél egyszerűbb, igaz, kemény módszer, ha az ilyen kimenő pénzeknél nem forrásadót vetnek be, hanem egyszerűen azt mondják, hogy az nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költség, vagyis nem csökkenthető vele az adóalap. A szakértő úgy véli, valószínűleg egy feketelistát készít a Pénzügyminisztérium, amelyen azok az országok szerepelnek majd, amelyekben alapított cégek offshore státusúnak minősülnek. Magyarán, ha egy hazai vállalkozásnak ilyen országban alapított céggel van kapcsolata, akkor a kinti cégnek utalt szolgáltatási díj után feltehetően adóznia kell majd.

A gyakorlat persze komplikáltabb lesz. Az offshore cégek jó részének eleve már nincs is papíron hazai kapcsolata. Ha valakinek már nem kell itthon a pénze, mert megvan mindene, a kimenekített jövedelmét kint fekteti be, ebből pedig gyakorlatilag semmit sem lát az APEH. S akkor is könnyű szerrel elkerülhető lesz az új adó, ha a hazai tulaj vagy leány, és az offshore cég közé beékelődik még egy vagy két vállalat, például egy holland és egy ciprusi. Ekkor, ha az APEH ellenőrizni akar, a holland és a ciprusi adóhatóságtól kell adatokat kérnie. A gyakorlat pedig azt mutatja, ez meglehetősen nehézkes és kétes kimenetelű folyamat.

Ezzel együtt jó és fontos, hogy életbe lépjen egy ilyen szabályozás. Becslések szerint ugyanis évente legalább 300- 400 offshore céget alapítanak magyarországi tulajdonosok, amelyeken keresztül nagyon sok pénzt visznek ki külföldre. Nem hivatalos statisztikák szerint az elmúlt években több pénzt menekítettek ki Magyarországról, mint Lengyelországból. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young szakértője úgy véli, ha a költségvetésnek nem is lesz ebből sok pénze, az intézkedés üzenetértékű és az esetleges preventív hatása a lényeges.

Oszkó: Be kell tömni a lyukakat

A pénzügyi válság minden országot arra ösztönzött, hogy „betömje az offshore cégek okozta lyukakat”, és ebben Magyarországnak elmaradása van, amit be kell hoznia – mondta a Népszabadságnak tegnap Oszkó Péter Washingtonban. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek kapcsán most konkrét bevételekben reménykedjünk, nem erre alapozzuk a költségvetést – szögezte le. Az adóparadicsomokba történő jövedelemmenekítés korlátozását a versenytorzító hatások kiszűrése szempontjából is fontosnak tartja.

A jövő évi adóváltoztatási tervek is szerepelnek a költségvetési csomag azon elemei között, amelyeket még jú-nius végéig el kívánnak fogadtatni az Országgyűléssel. – Stabil bizalmat látok a kormány iránt az őt támogató képviselőcsoportokból – jellemezte a miniszter a parlamenti hangulatot.

Amerikai, brit és német példa jöhet

Külföldön több példa is akad hasonló szabályozásra. Az USA-ban például feketelistát alkalmaznak – mondja Erdős Gabriella. Ha a cég a listán van, akkor pluszadót kell fizetni, nincs ellenbizonyítás. Ha nem a listán lévő, de alacsony adózású országban – például Cipruson – van a szóban forgó cég, akkor bizonyítani kell, hogy tevékenysége valós, és így elkerülheti az extra adót. Nagy-Britanniában hasonló rendszer működik, ha megáll az ellenbizonyítás, nem kell fizetni. A német gyakorlat viszont elég kemény: mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében adót ír elő az offshore cégeknél. Sőt, ha nyereséges cég kíván nem OECD- területre kitelepülni, akkor évekre előre az elmúlt évek eredményei alapján becsült adót fizettetnek meg vele – teszi hozzá Kalocsai Zsolt. A Svájcba települőket pedig azzal bünteti a német jog, hogy az áttelepülés után még évekig adóalany marad az illető cég.

Forrás: Népszabadság Online

---