Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az elvárt adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság február 27-i határozatával megsemmisítette az elvárt adóra vonatkozó törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó előlegének megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Elvárt adót először a 2007-ben keletkezett bevételek után, 2008-ban kellett volna fizetni, az előleggel azonban már az idén számolni kellett volna.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény egyik szakaszát. A taláros testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A tavaly nyáron elfogadott, de csak 2007. január 1-től hatályos szabályozás szerint függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás – legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet társasági adóalapnak kellett volna tekinteni. Az elvárt adó alapja az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka lett volna, amennyiben a társasági adóalap egyébként nem érte volna el ezt a mértéket. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 milliós adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék lett volna. Az elvárt jövedelem szerinti adózás a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozókra is vonatkozott volna, így a vállalkozói adóalap legalább az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével, valamint a külföldi telephely bevételével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka lett volna.

Adófizetési kötelezettség a 2007-es adóévről készülő adóbevallásban, tehát 2008-ban keletkezett volna, az adóelőleg számítására azonban ettől eltérő szabályok vonatkoztak. Így a havi előlegfizetőknek először 2007. július 20-án, negyedéves előlegfizetőknek pedig először 2007. október 20-án elvárt adó előleget is kellett volna fizetniük.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.