Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi tárca elkészítette, és hamarosan a kormány elé terjeszti az adózói felajánlások módosításáról szóló törvényjavaslat szövegét. A tervezet szerint megszűnhet a jelenlegi borítékos rendszer, a rendelkező nyilatkozat ugyanis az adóbevallási nyomtatvány részét képezi majd.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt született meg a személyi jövedelemadó egy százalékának a felajánlásáról szóló törvény, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az állampolgárok maguk dönthessenek befizetett adójuk meghatározott részének a felhasználásáról. Az 1996 óta élő jogintézmény másik nagy érdeme, hogy az állampolgári felajánlások kiszámítható támogatást jelentenek a civil szervezetek részére. A törvény a megalkotása óta többször is módosult. A legfontosabb ezek közül, hogy a felajánlható összeg az eredeti egy százalék helyett kétszer egy százalék lett, a kedvezményezettek köre kibővült az egyházakkal, változott a kötelező várakozási idő, bővült az APEH tájékoztatási kötelezettsége.
A hazai konstrukciót a Pénzügyminisztérium előterjesztése szerint több kelet-közép-európai ország átvette, és kisebb-nagyobb változtatásokkal alkalmazza a mai napig is. A törvénytervezet elkészítése előtt a civil szervezetek és egyházak véleményét is kikérték. Az érintettek legfontosabb javaslatait be is építette a módosítás szövegébe a PM.
A legfontosabb változás a személyi jövedelemadó 1 százalékáról történő rendelkezés rendszerében várható. A tervek szerint ugyanis főszabályként megszűnne a jelenlegi borítékos rendszer, mivel az adózó nyilatkozata a bevallási nyomtatvány részét képezné a jövőben. A nyilatkozatnak a magánszemély személyes adatait tartalmazó része perforáció mentén elválasztható lesz a kedvezményezett adószámát, technikai számát tartalmazó résztől. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a fenti változás növelheti a felajánlók számát, csökkentheti ugyanakkor az érvénytelen rendelkező nyilatkozatokat.
Újdonság továbbá, hogy a benyújtási határidő egységesen, minden adómegállapítási mód esetén május 20-a lenne. A határidő egységesítése nem csak az adózók, hanem a kedvezményezettek számára is kedvezőbb lenne, mivel kiszámíthatóbbá tenné a felajánlások időpontját – olvasható a kormányzati előterjesztés szövegében.
A felajánlást tartalmazó nyomtatványt a kitöltés után nem kell majd külön borítékba tenni. A borítékos megoldás csak akkor maradna fenn kötelezően, amikor az érintett az egyszázalékos nyilatkozatát közvetlenül juttatja el az adóhatósághoz személyesen vagy postai úton), illetve, ha a nyilatkozatot a munkáltató továbbítja az APEH-nak. Az első körbe a hatósági adómegállapítás és elektronikus adóbevallás esete tartozik. Ekkor lesz lehetőség a rendelkező nyilatkozatok közvetlen benyújtására. Az APEH általi adómegállapítás esetén ugyanis csak így biztosítható, hogy a február 15-i határidőtől függetlenül, egészen május 20-ig benyújthassa az adózó a rendelkező nyilatkozatát. Elektronikus bevallás esetén pedig akkor kerülhet sor a rendelkező nyilatkozat borítékban történő eljuttatására, amikor nem maga az adózó, hanem pl. a könyvelője készíti el az adóbevallást, az elektronikus űrlap (elektronikus rendelkező nyilatkozat) kitöltésére azonban a magánszemély nem ad meghatalmazást.
A pénzügyi tárca által kidolgozott javaslat szerint, ha az szja-bevallás adóhatósági kijavításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, a többlet határidőben történő teljesítése esetén az 1 százalékos felajánlás érvényes marad. Az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés nyomán keletkező növekmény után is jár majd az egy százalék, amelyet az adóhatóság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium pótlólagosan fog átutalni a kedvezményezettnek.
Forrás: Origo
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
