Megújuló energia – megújuló energiapolitika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország és az Európai Unió új energiapolitikával: a lakossági energia-megtakarítás, és alternatív energiaforrások támogatásával, valamint az uniós adókban megjelenő környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kíván választ adni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, és a hagyományos üzemanyagárak emelkedésére.

A magyar kormány energiatakarékossági programja idénre 2,6 milliárd, a következő hét évre pedig 120 milliárd forintot szán a lakosság számára, a Magyar Fejlesztési Bank pedig ehhez kapcsolódó kedvezményes hitelprogramot indít. Az összeg magasabb az elmúlt évekénél, és saját erő nélkül is igényelhető, kisebb azonban a vissza nem térítendő állami támogatás. A pályázatra április 10-től lehetett jelentkezni, a meghirdetett keret 8-9 ezer pályázatra lehet elég, május 10-ig 3600 érkezett ez Energia Központ Kht.-hez, így folyamatosan várják az újabb pályázatokat.

Egységes uniós energiapolitika?

Miközben vezető magyar politikusok az Európai Unió által preferált Nabucco mellett az orosz Kék Áramlat vezeték választásának lehetőségéről polemizálnak Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke megállapodott Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal, hogy a kivitelre szánt földgázt Oroszország közvetítésével juttatják el Nyugat-Európába, és ezzel mellőzik a Kaszpi-tenger alatt, a Kaukázuson, majd Törökországon keresztül tervezett Nabucco nyomvonalát.

Alternatív energia az Európai Unióban, és Magyarországon

Az uniós állam-, és kormányfők elfogadták, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások (biomassza, víz-, szél-, és napenergia) adják az energiafogyasztás egyötödét. Maga az Európai Bizottság szerint is kicsi a valószínűsége annak, hogy az elképzelés megvalósul. A megállapodás szerint az egyes tagállamokkal való további tárgyalások során dől el, hogy hány százalékot kell elérniük. Magyarország engedményt kért figyelembe véve, hogy maximum 15-16 százalék elérésére képes. Bár az ország adottságai jók mind napkollektorok, mind szélerőművek használatára, mégis az uniós országok sorában utolsó helyen áll az alternatív energia rangsorban, és a magyar üvegházgáz kibocsátás a globális átlag másfélszerese. Gráf József, mezőgazdasági miniszter szerint szükségszerű, de egyben lehetőséget is teremt az ország számára a másodlagos energia előállítása. Az alternatív energiaforrások termelése növeli a hazai termelők jövedelmét, és az import kiváltásával javítja az ellátás biztonságát. A gabonatermesztést nem kell visszafogni, hanem a hasznosítást kell megváltoztatni. A kormány szándékai szerint a következő hét évben 45 milliárd forinttal segíti a megújuló energia termelését, illetve felhasználását, ennek részeként a bioüzemanyagok termelésére vissza nem térítendő támogatást biztosítanak.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója szerint a magyar gazdaság és a magyar energia felhasználás szempontjából az energia hatékonyság el a legfontosabb. A biomassza inkább a vidékfejlesztés számára lehet kitörési pont, mint a megújuló energiák szempontjából, a nap-, és a szélenergia sokkal nagyobb lehetőségeket rejt.

Energia és adópolitika

Az Európai Bizottság elfogadta azt a zöld könyvet, amelyben megoldásokat ajánl a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére az uniós adópolitikában. Ennek lényege, hogy az energiatakarékos háztartási gépek áfája a negyedére csökkenhet, és mérséklődhet a zöld energia adója is. A káros anyagot kibocsátó energiahordozók adója azonban jelentősen emelkedhet. A zöld könyv társadalmi vitája nyáron fejeződik be, és 2008. elején kerülhet az uniós pénzügyminiszterek elé az energiaadózás tervezete.

Forrás: Origo

---