Mennyibe kerül a cégnek a bérkompenzáció?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miként kell meghatározni a 2011-es béradatokból az idei bruttó bért, a szükséges bérkompenzációt, és a cég költségeit – már ha a kötelező, 5 százalékos bérkompenzáció lehetőségével élni tud, vagy kíván a cég. Felidézzük, mivel jár a bérkompenzáció teljes vagy részleges elmaradása.

A január 1-től hatályos jogszabály – 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet – alapján az ettől a naptól alkalmazandó minimálbér 93 000 forint, a garantált bérminimum pedig 108 000 forint. A garantált bérminimumot a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók bérére kell alkalmazni. Ez már önmagában jelentős bruttóbér-emelési kötelezettséget ró a vállalkozások nagy részére, de emellett még tovább terheli a cégeket a nettóbér tartási kötelezettség, ami viszont már „szabadon választott”.

Mit is jelent ez a szabadon választottság:

a) Az a munkáltató, aki legalább a dolgozók kétharmadánál nem tesz eleget az elvárt béremelési kötelezettségének, nem indulhat ajánlattevőként közbeszerzési eljárásokban, valamint a költségvetési támogatások igénylésénél is csak korlátozott lehetőségei vannak.

b) Az a munkáltató, aki a dolgozók kétharmadánál végrehajtja a szükséges bérkorrekciókat, de nem a teljes jogi állományon (azaz még a gyesen, gyed-en lévők, tartós betegek körében is), nem jogosult adókedvezményre, de indulhat a pályázatokon, kaphat költségvetési támogatásokat.

c) Aki a teljes jogi állományon megvalósítja a rendelet szerinti béremelést, indulhat pályázatokon, kaphat költségvetési támogatást, és jogosult a szociális hozzájárulási adóból kedvezményekre.

Az elvárt béremelést meghatározó 299/2011. (XII. 22.) kormányrendelet melléklete bér kategóriánként határozza meg az elvárt béremelést (lásd alább). A kedvezmény összegét a jogalkotó úgy állapította meg, hogy a béremelések 5 százaléka feletti teljes költsége levonhatóvá válik a szociális hozzájárulási adóból (volt TB járulék, 27%). A rendelet számos kitételt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megállapítani a létszámot, a figyelési időszakot és hogyan kell megállapítani a 2011 és 2012. évi bruttó bért az egyes bérrendszerekben, pl. teljesítménybér, folyamatos munkarend, munkaidő keret, különböző típusú pótlékok figyelembevétele, stb.

Folytatás és számítási segédlet az Atecéged.hu-n.

Forrás: Atecéged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.