Mi lesz a hazai könyvelőkkel?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A könyvvizsgálati értékhatár emelése nyomán az auditálással foglalkozó kisebb cégek jó része bezárhatja a boltot. A nagyobb szereplők nem számítanak jelentős mozgásra. A könyvelőre kirótt büntetésre ráadásul nem nyújt fedezetet annak felelősségbiztosítási szerződése. A növekvő kockázatok miatt akad biztosító, amelyik a könyvelőktől igyekszik távol tartani magát.
Drasztikus piacszűkülést jelent a könyvvizsgálók számára a számviteli törvény múlt héten elfogadott módosítása, amely bővíti a könyvvizsgálat alól felmentést élvező cégek körét.
A veszteség jó részét az egyéni könyvvizsgálók és a kis irodák szenvedik majd el, jellemzően ők auditálják az 50–100 milliós árbevétellel rendelkező cégeket, amelyek a jövő évtől már mentességet élveznek, feltéve, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszámuk az ötven főt nem haladja meg. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) felmérése szerint az értékhatár módosítása miatt a jelenleg kötelezettek csaknem 40 százaléka élvez majd mentességet. A szakemberek úgy vélik, hogy eddig is túlzás volt könyvvizsgálatra kötelezni kisebb árbevétellel rendelkező cégeket; az uniós átlaghoz képest még a 100 milliós határ is alacsonynak tekinthető.
Az alsóbb szinteken egyelőre nem jellemző a koncentráció, de előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, mivel túl sok könyvvizsgáló van a piacon – vélekedik Páli Gábor. Az IB Grant Thorton igazgatója szerint elképzelhető, hogy a kisebb cégek fuzionálnak, de az is, hogy az idősebb, egyénileg dolgozó könyvvizsgálók inkább nyugdíjba vonulnak, illetve kiszorulnak a piacról. Az üzleti szférával párhuzamosan az őket kiszolgáló szervezetek is kénytelenek globalizálódni, nem véletlen, hogy az erősebb magyar könyvvizsgáló cégek és a külföldi szervezetek kölcsönösen keresik egymást együttműködés céljából – hangsúlyozza Páli. Az élvonalban lévő cégek esetében nem számít nagyobb mozgásra az elkövetkező években Gerendy Zoltán. A BDO ügyvezető igazgatója szerint már az is nagy eredménynek
számít, ha egy irodát sikerül regionálisan működtetni.
Sokan tűzik a zászlajukra, hogy nemzetközi szinten működnek, ám az esetek csaknem felében ez nem igaz. A kisebb irodák felvásárlása nem jellemző a piacon, mivel a nagyobbak díjai annyival magasabbak, hogy az ügyfelek inkább továbbállnak.
Egyes másodvonalbeli könyvvizsgálók szerint nem csak az alsóbb szinteken alakulhat át a piac, várható trend, hogy a mérsékeltebb árak és a hasonló szolgáltatási szint miatt a Big4-tól a nagyobb magyar, nemzetközi tapasztalattal bíró könyvvizsgáló irodákhoz mennek át azok a cégek, amelyek megtehetik, vagyis főként a magyar magántulajdonban lévők, illetve olyan multik leányai, amelyeknek az anyavállalat ezen a téren nem köti meg a kezét. A nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek azonban nem érzékelnek ilyen folyamatokat, amit a növekedési adataik is alátámasztanak. A KPMG nem tapasztalt a szokásosnál nagyobb vándorlást, és az idén már vélhetően nem is fog, hiszen a legtöbb cég megtartotta éves közgyűlését, ahol a könyvvizsgáló a váltásról is dönthet. A piac szépen nő, mindenki megfér egymás mellett – mondta lapunknak Robert Stöllinger. A magyarországi KPMG ügyvezető partnere szerint természetesen előfordul, hogy a kisebb, kevésbé szofisztikált szolgáltatásokat igénylő cégek elmennek, ám ez a nagyok díjbevételén nem látszik meg. Az ügyfélvándorlást jósoló, magukat megnevezni nem kívánó nyilatkozók szerint sok vállalkozásnak akad problémája a nagy könyvvizsgálók személyzeti politikájával, mivel amiatt minden évben kezdő menedzserek kerülnek a velük foglalkozó csapatba.
Stöllinger szerint a Big4-nál megfigyelhető fluktuáció nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható – a KPMG-nél például 15 százalék körül mozog –, és a kiválasztási rendszerből adódik, amelynek köszönhetően mindig a legjobbak maradnak a cégnél.
Az Allianz Hungáriának a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával már évek óta van megállapodása. Ennek értelmében a kamarai tagok (a könyvvizsgálóknak kötelező a tagság) szakmai felelősségbiztosítása ennél a társaságnál van. Az Allianznál megtudtuk, hogy biztosítási igényével sok könyvelő is megkeresi őket, legutóbb a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete részére kértek ajánlatot. A könyvelők szakmai felelősségbiztosításának felvállalását azonban – hangsúlyozták a biztosítónál – nagyon kockázatosnak tartják. Részben azért, mert itt nincs kamarai szervezet, amely szakmailag kontrollálni tudná a tevékenységüket, de az is visszatartó erő, hogy az elektronikus bevallással nagyon sok a probléma. Az Aegon Magyarország számára ez a terület üzletileg sohasem volt kiemelt cél. A szakmai felelősségbiztosításokat önállóan nem, csak a vagyonbiztosítási csomag (a vállalkozás teljes vagyonbiztosítása) mellett, kiegészítőként értékesítik.
Az AIG Hungary kifejezetten könyvelőkre és könyvvizsgálókra „szabott”” szakmai felelősségbiztosítási megoldást dolgozott ki. Az ilyen kötvénnyel rendelkezőknek – hangsúlyozták a cégnél – a piaci átlagnál lényegesen nagyobb limitösszegekre (akár több száz millió forint) nyújtanak fedezetet. A változások és a veszélyek növekedése ellenére a társaságnál egyelőre nem tapasztalnak a könyvelők, könyvvizsgálók részéről a korábbinál nagyobb érdeklődést a felelősségbiztosítás iránt. A Generali 2007. január 1-jétől olyan új biztosítási feltétellel áll könyvvizsgáló, adótanácsadó, könyvelő és bérszámfejtő ügyfelei rendelkezésére, amellyel részükre a szolgáltatás teljes körét biztosítják. Sőt, kialakítottak az elektronikus bevallás kockázatait fedező megoldást is. A társaságnak – tudtuk meg Szolyka Lilla jogtanácsostól – több szakmai szervezettel is van keretszerződése, melyekben a tagok viszonylag kisebb fedezetet kapnak, ezt azonban igen alacsony díjon. Aki magasabb biztosítási összeget szeretne, vagy nem tagja a társasággal szerződötteknek, azzal egyénileg is foglalkoznak.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazott vagy megbízott által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság nem az adózót, hanem a képviselőt terheli.
Forrás: Napi Gazdaság
