Miért illetékköteles a követelés elengedése, és miért nem kell fizetni a bankszámlán lévő pénz után?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megtudhatjuk az Adó szaklap 2008/5-6. számában dr. Vámos Ildikó cikkéből, aki az illetékfizetéssel kapcsolatos egyéb gyakorlati tudnivalókra is felhívja a figyelmet.

Napjainkban gyakorivá vált az ajándékozási illetékfizetés kikerülésének az a módja, hogy a visszafizetési kötelezettséggel átadott pénzeszközöket vagy egyéb követeléseit utólag elengedte a hitelező. Mivel ez polgári jogi értelemben ajándékozásnak minősül, ugyanakkor az ajándékozási illetéknek nem volt tárgya a követelés, ezért illetékkötelezettség sem keletkezett. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében 2008. január 1-jétől ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés vagyoni értékű jognak minősül. Az ajándékozás fogalmára a polgári törvénykönyvben foglaltak az irányadók, miszerint az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. A követelés ingyenes átengedése (engedményezés), és a követelésről ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (követeléselengedés) is illetékköteles.

A kérdés az, hogy mi minősül az illeték alapjának, és az hogyan számítandó. A vagyoni értékű jogok általában – a praxisjog és a követelés kivételével – nem léteznek önmagukban, többnyire valamely vagyontárgyhoz, leggyakrabban ingatlanhoz kapcsolódnak, ezért értékük, és az illeték alapjának meghatározása is annak a vagyontárgynak a forgalmi értékéhez kötődik, amelyre maga a jog is vonatkozik. Mindez a követelés vonatkozásában is elmondható, ahol az illeték alapja annak a dolognak a forgalmi értéke, melynek kiadására a követelés szól. A vagyoni értékű jogok forgalmi értékét fő szabályként az Itv. 72. §-a szerint kell megállapítani, melyből egy számított értéket kapunk. Mivel a számítás feltételezi a vagyoni értékű jog időbeni terjedelmét, illetve, hogy ingót vagy ingatlant terhel, ezért az egyévi érték a kiindulópont, majd a megfelelő szorzóval való számítás eredményezi a számított értéket. A követelés forgalmi értéke adott és tudvalevő az el-, illetve átengedés pillanatában, ezért nem kell alkalmazni a 72. §-t. A praxisjog értéke az ajándékozási vagy adásvételi szerződésben megjelölt érték.

A követelést vagyoni értékű jogok közé emelő törvénymódosítással bővítették a mentességek körét is. Így nem kell illetéket fizetni hitel vagy kölcsön nyújtásából származó, 10 ezer forintot meg nem haladó összegű követelés elengedésekor. Annak elkerülésére azonban, hogy a hitelező az adós felé fennálló követelését 10 ezer forintos címletekben engedje el, további feltétel, hogy a 10 ezer forint elengedésével a tartozás végérvényesen megszűnjön. Rögzítették az ajándékozási illetékmentességek körében a közüzemi díjtartozás szolgáltató általi elengedését is, melyre bármilyen összegben sor kerülhet, amennyiben az adós és a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj – mely jelenleg 28 500 forint – legkisebb összegének kétszeresét.

A bankszámlán elhelyezett pénzösszeg illetékmentessége

Az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Ez az illetékmentesség tárgyi illetékmentesség, vagyis nem függ sem az ajándékozó, sem pedig a megajándékozott állampolgárságától, sem a közöttük lévő rokoni kapcsolattól, vagy annak hiányától. Annak van relevanciája, hogy az ajándék tárgya a takarékbetét fogalmának megfeleljen, illetve vizsgálni kell, hogy az ügyletre kiterjed-e a törvény területi hatálya (a jóváírásnak magyarországi bankfiókban kell történnie magánszemélyek között). A mentességre való jogosultság megállapítása szempontjából jelentős az „átadás” módja, ugyanis csak az illetékmentes, amikor az ajándékba szánt pénz banki átutalás keretében jut el a megajándékozott bankszámlaszámára. Nem esik-e mentességi szabály alá az, amikor az ajándékozó készpénzt helyez el a megajándékozott bankszámláján, ez ugyanis ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztető készpénz ajándékozás. Mint ahogyan valamennyi illetékmentes vagyonszerzést, a bankszámlapénz-ajándékozást is be kell jelenteni 30 napon belül az állami adóhatósághoz.

dr. Vámos Ildikó cikkében részletesen olvashatnak még az üzembentartói jog megszerzése esetén fizetendő illetékről, valamint a főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, és a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó gépjármű, illetve pótkocsi szerzése esetére biztosított illetékmentességéről.

---