Módosult a fejlesztési adókedvezmény szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007. január 1-jétől részben az Európai Bizottság nemzeti regionális beruházások támogatási feltételeit tartalmazó iránymutatása, valamint az ennek alapján kiadott bizottsági rendelet, részben pedig a kormány gazdaságpolitikai megfontolásai miatt több ponton módosult a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozás.

Változott az igénylőtől elvárt, foglalkoztatásbővítésre vonatkozó előírás. A 2007. január 1-jétől meghirdetett feltételek szerint 2007-2013. években lehet adókedvezményt igényelni, a szabályok 2013. december 31-éig hatályosak. A fejlesztési adókedvezmény lényege azonban változatlan maradt. Továbbra is a társaságiadó-alanyok érvényesíthetnek ilyen formában támogatást, ha beruházást valósítanak meg. A támogatáshoz pedig a beruházás üzembe helyezését követően a társasági adó egy részének adóvisszatartás formában történő ˝meg nem fizetése˝ révén jutnak hozzá. A beruházásnak minősül az új létesítmény kialakítása, a meglévő létesítmény bővítése, illetve beruházásnak az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását kell eredményeznie. Ez utóbbi – a magyar szabályozás szerint – nem vonatkozik az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházásra, azaz ilyen beruházás csak akkor élvezhet támogatást, ha új létesítményként vagy a meglévő létesítmény bővítéseként valósul meg.

Az előző feltételek teljesülése esetén is csak azokhoz a beruházásokhoz lehet adókedvezményt igényelni, amelyeknél teljesül, hogy

  1. a beruházás értéke – jelen értéken – legalább 3 milliárd forint, ha a beruházás helye nem kedvezményezett települési önkormányzat területén van,
  2. a beruházás értéke – jelen értéken – legalább 1 milliárd forint, ha a beruházás helye kedvezményezett települési önkormányzat területén van,
  3. a beruházás értéke – jelen értéken – legalább 100 millió forint, ha
    • az önálló környezetvédelmi beruházás,
    • az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás,
    • kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
    • korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
    • szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás.

Az utóbbi két célt szolgáló beruházáshoz adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az erre vonatkozó szabályozást a bizottság jóváhagyja. Ennek legkorábbi időpontja 2007. június 1-je, feltéve, hogy addig a bizottság meghozza a kedvező határozatot. (Emiatt e két célt szolgáló beruházással kapcsolatos adókedvezmény feltételeire a cikk nem tér ki).

Adókedvezmény igényelhető a munkahelyteremtést szolgáló beruházáshoz is, amely esetben beruházási értéket a törvény nem határoz meg.

Kedvezményezett települési önkormányzatnak minősülnek a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye), a Dél-Dunántúlon (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye), az Észak-Alföldön (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve az észak-magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) található települések.

Az Adó szaklap 2007/5-6. számában megjelent, Pölöskei Pálné által készített összeállítás részletesen ismerteti, hogy mely beruházások nem részesíthetők fejlesztési adókedvezményben, foglalkozik az igénylés kérdésével, az adókedvezmény alapjával és mértékével (támogatásintenzitás), az elszámolható költségekkel, valamint részletes számítási példát tartalmaz a jelenérték meghatározásához is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]