Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pandémia kapcsán sok munkakörben bizonyossá vált, hogy működik a home office, lehet hatékonyan távolról dolgozni, így a külföldről származó jövedelem adózása fontos lehet.
Számos, korábban fizikailag is külföldön dolgozó munkavállaló költözött vissza Magyarországra, akik továbbra is külföldi foglalkoztató felé végeznek munkát, csak immár fizikailag Magyarországról. Ez esetben kijelenthetjük, hogy nekik külföldről származik jövedelmük.
Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor:
A magánszemély tényleges illetőségét
együttesen határozzák meg.
Mivel az Egyezmények előírásai eltérőek, ezért az adókötelezettség elbírálásakor a konkrét Egyezmény szabályait is vizsgálni kell.
A fenti példánkban nem önálló munkából származó jövedelemről van szó, amely munkaviszonyból származik.
A nem önálló munkából származó jövedelme főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát fizikailag végzik. Azaz a magánszemélyek által Magyarországon végzett munka ellenértéke Magyarországon adóköteles.
A fenti főszabály alóli kivételt csak a rövid távú kiküldetés jelent.
És természetesen, ha annak feltételei fennállnak, a dolgozó adóalap-kedvezményt is igénybe vehet.
Ha az adott dolgozó az EU valamely más tagállamában székhellyel rendelkező társaság alkalmazásában áll, akkor rá biztosan csak az egyik tagállam TB jogszabályait kell alkalmazni, főszabály szerint ez szintén a munkavégzés helyének jogszabálya lesz.
Tegyük fel, hogy a példa szerinti magyar állampolgár munkavállalóként csakis Magyarországon dolgozik, más tagállamban munkavállalóként, önálló vállalkozóként nem tevékenykedik, akkor kizárólag Magyarországon lesz biztosított és társadalombiztosítási kötelezettségeit is a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.
Itt is kivételt jelent a kiküldetés.
A fenti képet tovább színesíti, ha a magánszemély a tevékenységét több tagállamban végzi.
A NAV-figyelőben emellett olvashatnak a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezményéről, a kifizetői és pénztári igazolásokról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, a az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmekről, valamint az új jegybanki alapkamatról és az adótraffipaxról is értesülhetnek.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
