Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megjelent a 2019. évben használatos EGYKE adatlap, közzétette a NAV az EK kedvezményes származási szabályrendszerét, s mindezeken túl is számos újdonsággal, információval szolgált a NAV 2019. év 6. hetében is.
Megjelent a 2019. évben használatos EGYKE adatlap, amelyen a NAV előtti állandó meghatalmazás vagy törvényen alapuló képviseleti jogosultság jelenthető be. Ez utóbbi bejelentése azért is fontos, hogy a törvényes képviselő a Cégkapun keresztül zökkenőmentesen tudjon bevallásokat továbbítani a NAV felé. Az új EGYKE adatlap innen is letölthető. Fontos, hogy az adatlap korábbi verziója február 7-től már nem használható, de az ezt megelőzően már benyújtott korábbi verziójú adatlapokat szerencsére nem kell megismételni.
A rendelkezés értelmében a NAV az egyházak számára szóló 1%-os felajánlásokat a következő években automatikusan figyelembe veszi, így aki nem akar változtatni a korábbi döntésén, nem kell idén az egyház számára tett rendelkezését újra benyújtania. A NAV mindaddig automatikusan figyelembe veszi a magánszemély korábbi nyilatkozatát, amíg a felajánló újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik technikai számos kedvezményezettet vagy a korábbi nyilatkozatát nem vonja vissza.
Kiemelendő, hogy a fenti automatizmus a civil kedvezményezettek és a költségvetési előirányzat számára tett felajánlásoknál nem működik. A civil szervezetekre és a költségvetési előirányzat javára minden évben meg kell tenni a rendelkezést. A nyilatkozatokkal kapcsolatos idei teendőket az alábbi tájékoztatóban találja.
A fenti határidőig mindenkinek meg kell kapnia a tavalyi jövedelme és esetleges önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat. Ezek alapján ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet és érvényesíthető az adó-visszatérítés, ha a levont adóelőleg meghaladta a fizetendő adót.
Az Szja tv. szerint „önálló tevékenység” minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló tevékenységek” körébe. Ide sorolható többek között az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – két módszer közül választhatnak. Az egyik módszer szerint a bevételből a költségeket bizonylatok alapján tételes költségelszámolással vonják le, a másik módszer szerint a bevételből 10 százalék költséghányadot vonnak le (igazolás és bizonylatok nélkül) és a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem, amely után keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmet – a vállalkozói adóalap kivételével – az összevont adóalapba kell beszámítani. Az információs füzetben olvashatunk még többek között a biztosítási kötelezettség megállapításáról, a járulékfizetésről, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségről és az önálló tevékenységet végző magánszemély nyilvántartási kötelezettségéről is.
Az adóhatóság felsorolta a Közösség által létrehozott egyoldalú és a (szabadkereskedelmi területeket létrehozó) szerződéses kedvezményes elbánásokat. Ezek az elbánások a tarifális kedvezményeket élvező termékeken alapulnak; a melléklet ez okból nem tartalmazza a Közösség Törökországgal, Andorrával és San Marino-val megkötött vámuniós megállapodásait.
A NAV megyei (fővárosi) igazgatóságai 2019. január 31-től megkezdik a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató adózók ellenőrzését.
Természetesen az operatív ellenőrök figyelme is a Valentin-napra irányul a 7. héten szinte minden megyében. Fókuszba kerülnek a virág- és ajándékárusok, az éttermeket és vendéglátóhelyek. Az operatív ellenőrzések pontos helyszíneit és azok további részleteit a NAV honlapján találja.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
